Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
fokozatosan át kívánták irányítani a kisiparosokat és alkalmazottaikat az állami szektorba. Az alkalmazott tartása alól kivételt csak olyan esetekben engedélyeztek, ha a kisiparos 65 évesnél idősebb volt, éppen sorkatonai szolgálatát töltötte, vagy olyan vagyontalan, özvegyi jogon ipart űzőknél, aki önmaga a termelésben nem vett részt. Az állami iparban elhelyezkedő volt kisiparosoknak több kedvezményt is ígértek, úgymint azonnali művezetői vagy brigádvezetői vizsgára bocsátás, szakképzettségüknek megfelelő besorolás, adóhátralékai kedvezményes elszámolása, valamint termelőeszközeik kedvezményes megvásárlása.60 A Titkárság ülése elé beterjesztett jelentés elégedetten nyugtázta, hogy az 1951-es esztendőben július 31-ig országos szinten 118.500-ról 102.200-ra csökkent a kisiparosok száma, miközben a ktsz-ek61 száma 380-ról 970-re növekedett. A kisiparban foglalkoztatottak száma ekkor már jóval 20 ezer alatt volt. Az itt elfogadott terv alapján egy év alatt újabb kb. 5-6 ezer kisiparosnak és kisipari szakmunkásnak az állami iparba való átirányítását várták el, főként a vas- és fémipari szakmák területén. Fontosnak tartották és aláhúzással is kiemelték, hogy az átalakításokat lehetőleg úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon megrázkódtatást és kiesést sem a megtermelt áruféleségekben.62 A kisipar esetében - és a korábbi példához visszakanyarodva a malomiparnál is - világosan kirajzolódik az a törekvés, hogy a szocialista fejlesztéspolitika tudatosan visszaszorította, sőt ellehetetlenítette a koncepciójába nem illeszkedő szektorokat, még ha annak előre láthatóan komoly közellátási nehézségek is lettek a következményei. 2. Szolnok megye településeinek iparosítási tervei és a valóság Az alábbiakban az öt I. osztályba kategorizált Szolnok megyei város ipartelepítéseinek elképzeléseit és azok megvalósítását tárgyaljuk, majd másik két, az I. ötéves tervidőszakban az I. osztályú települések sorából kiszorult, de jelentősebb iparral rendelkező településsel foglalkozunk, illetve egy olyan - szintén II. osztályúnak minősített - településsel kapcsolatos fejleményeket tárgyalunk, ahol végül nem valósult meg a megye legnagyobb nehézipari beruházása. A jelentősebb ipartelepítések tervezési, előkészítési szakaszának viszonylag részletes bemutatását fontosnak tartjuk, hiszen egyrészt ezek a MNL OL M-KS. 276-54-161. ő.e. 16-17.p. Az MDP KV Titkárságának 1951. szeptember 19-én lezajlott ülése, 2/b napirendi pont. Előterjesztés a kisiparosok, illetve a kisiparban foglalkoztatott szakmunkások átirányítására az állami iparba. 61 Kisipari termelő szövetkezetek. 62 MNL OL M-KS. 276-54-161. ő.e. 16-17. p. 33
