Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
15 ezer fő ingázott a megye területén kívülre, többnyire hetenként, míg a megye területén belül kb. 7 ezer munkavállaló ingázott, a legtöbbjük Szolnokra, Jászberénybe és Martfűre.49 1951. augusztusi adatok szerint a megyének összesen 2900 főnyi munkaerő feleslege volt, ami folyamatosan csökkent. Megjegyezték viszont, hogy a cigányok rendszeres foglalkoztatását még mindig nem sikerült megoldani.50 A megyére vonatkozó fejlesztési terv két vízerőmű lehetséges létesítésével számolt Tiszafüreden és Szolnokon, ipartelepítésre pedig elsősorban a mezőgazdasági terményeken alapuló ipar, valamint a vízigényes és szállításigényes iparok előtérbe helyezését javasolta. Egyes konkrét településekre kitérve Szolnokon közlekedési eszközöket gyártó ipar telepítését és a vegyipar továbbfejlesztését, Jászberényben gépipart, Törökszentmiklóson tésztagyárat, Karcagon mezőgazdasági gépgyárat, Mezőtúron nehézipart és gyapotra épülő textilipart láttak volna telepítésre indokoltnak. Az iparral egyáltalán nem vagy csak kismértékben rendelkező városokban (pl. Karcag, Mezőtúr) a mezőgazdasági jellegű ipartelepítést mindenképpen fontosnak tartották egyrészt a fölös mezőgazdasági munkaerő megkötése szempontjából, másrészt pedig azért, mert azok a proletárbázis kialakulását eredményezik. A korabeli számítások szerint a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő nem tűnt nagynak, viszont a női munkaerő foglakoztatását szükségesnek tartották.51 Összességében elmondható, hogy a megye területét látták hivatva az ország iparvidékeinek gabonával, főleg búzával való ellátására, tehát a jelentős iparosítási tervek mellett a mezőgazdaság fölényét és szükségességét nem vitatták a tervek készítői. A II. „általános kiértékelésnél” ezért jegyezték meg, bekerült fiatal munkások „kiképzését” adták meg, de átmenetileg - amíg a munkanélküliség fennállt - a munkanélküliek kiközvetítését is feladatul kapták, A munkaközvetítést három ütemben, fokozatosan tervezték megszüntetni: ez azzal párhuzamosan következett volna be, mikorra megszűnik a magánkisipar „munkaerőt elszívó hatása”. MNL OL-M-KS-276-112/30. ő.e. Az MDP Államgazdasági Bizottságának 1949. szeptember 27-én lezajlott ülése. 49 Uo. Az ingázó népességen belül a TERINT szerint csak Szandaszöllőre (sic!) 2500-an ingáztak. Ez az adat véleményünk szerint tévedés lehet. A Szandaszőlősre, a megyeszékhelytől mindössze néhány km-re D-re fekvő kistelepülésre semmi sem indokolhatta az ilyen mértékű ingázást, az említett adat még a közeli gyárépítkezések, illetve mezőgazdasági beruházások kapcsán is elképzelhetetlennek tűnik. MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. A TERINT Területrendezési Főosztályának 1951. december 21-én elkészült, Szolnok megyére vonatkozó kötete. 2. p. 51 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. A TERINT Területrendezési Főosztályának 1951. december 21-én elkészült, Szolnok megyére vonatkozó kötete. A fejlesztési tervről szóló rész. 27
