Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
esetében ezt a Népgazdasági Tanács Gazdasági Albizottsága 1949. április 22-én elfogadott határozatával hagyta jóvá. Ebben a határozatban még nem volt benne Szolnok város ötéves terve, amelyet csak a következő, egy héttel később megtartott ülésen fogadtak el. A Salló Ferenc megyei tervmegbízott által előterjesztett megyei javaslatban igazodtak a kormányzat azon célkitűzéséhez, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén „minta mezőgazdasági vármegye” létesüljön. A terv irányvonalát tehát ennek a megyének az esetében döntően nem az iparosodás jelentette, hanem a virágzó mezőgazdaság létrehozása. Ennek fényében a megye ötéves iparosítási tervezetében ekkor a következő ipari objektumok létesítésének terve szerepelt:- Tiszakürtön szeszgyár létesítése (a jó szállítási adottságok, a működő borpincészet és a helyi gyümölcstermesztés indokolta)- Mezőtúron fonoda létesítése a szövőgyár mellé Jászárokszálláson kötszövő- és hímzőgyár létesítése - a működő háziiparra épülve- rizshántoló létesítése Kunhegyesen és Kunszentmártonban (ok: a megye mezőgazdasága fokozatosan áttér a belterjes öntözéses gazdálkodásra)- konzervgyár és aszaló létesítése Cibakházán (a település a gyümölcstermelés és zöldségtermesztés központja volt).41 A fenti felsorolásból látható, hogy 1949 tavaszán még kizárólag mezőgazdasági feldolgozóipar, élelmiszeripar és könnyűipar telepítésében gondolkodtak a megyei szakemberek, szó sem volt tehát bármiféle, a megye alapvető nyersanyagadottságaitól eltérő nehézipar meghonosításáról. És nem sokkal tért el ettől az egy hét múlva, Szolnok városára megállapított ipartelepítési terv sem, amely hajlított- és típusbútorgyárról, konfekciós üzemről, épületelemeket előregyártó üzemről és bőrgyárról határozott.42 Az ötéves tervtörvényben az ország iparilag elmaradott térségeinek felzárkóztatására irányuló elképzelés törvényileg is adott volt, 1950. január 1- jétől immár ennek megvalósítására került sor. Az ország településeinek sorsát a szocialista tervgazdálkodás kezdeti időszakában alapvetően két intézmény határozta meg: az Országos Tervhivatal (OT) és a kezdetben önállóan működő, de a Tervhivatalhoz képest alárendelt helyzetben lévő Területrendezési Intézet (TERINT). A már 1947 júliusában felállított OT feladata elsősorban a rövidebb és hosszabb lejáratú népgazdasági tervek kidolgozása és végrehajtásának MNL OL XIX-A-19-ab. 12.d. A Népgazdasági Tanács (1949-1952) Gazdasági Albizottságának iratai, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Az 1949. április 22-én lezajlott ülés jegyzőkönyve és határozata. Uo. Az 1949. április 30-án lezajlott ülés jegyzőkönyve és határozata. 24
