Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
- Gyógyászati Segédeszközök Gyára kisújszállási gyáregysége Magnezitipari Művek tiszavárkonyi kísérleti félüzeme- Pannónia Szőrmeárugyár kunszentmártoni gyáregysége- Budapesti Bútoripari Vállalat jászberényi gyáregysége.603 3.2. Szolnok megye iparfejlődése alföldi összehasonlításban A III. ötéves tervidőszak - az előző középtávú tervekhez képest - az iparosítás mértékét és nagyságrendjét tekintve meglehetősen kiegyensúlyozott arcát mutatta az alföldi megyék összehasonlításában. Az addigi középtávú tervek közül valóban ez volt az első, amikor az Alföld jelentősebben tudott faragni a hátrányából az iparosodottság fokának tekintetében. 1966 és 1970 között mind a hat megyében jelentős összegeket költött az állam a minisztériumi ipar fejlesztésére és akkor még nem beszéltünk a megerősödő helyi iparról. Amennyiben az 1971-ben átadott minisztériumi ipari objektumokat is ide számítjuk (amelyeket zömében nyilvánvalóan a megelőző tervidőszakban kiviteleztek), akkor elmondható, hogy ebben az iparcsoportban Szolnok, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyék kapták a legtöbb állami beruházást, de a másik három megye sem volt ettől sokkal lemaradva. Jól mutatja ezt, hogy a mindössze egy jelentős minisztériumi ipari objektumnak (ALKALOIDA Vegyészeti Gyár bővítése) telephelyet adó Szabolcs-Szatmár megye beruházási összege is megközelítette a 600 millió Ft-ot. Természetesen ebben a tervidőszakban is akadtak giga-beruházások az országban, amelyekkel az Alföld nem vehette fel a versenyt, de összességében ekkorra már érzékelhetően csökkent a lemaradás és egyre több alföldi beruházás nagyságrendjét tekintve már országos szinten is a legnagyobbak közé volt sorolható. Utóbbiak közé tartozott pl. a Szolnoki Épületelemgyár is, amely 576 ezer tonna/év betonáru kapacitásával párját ritkította az országban. A legnagyobb országos beruházások volumene azonban továbbra is más kategóriát képezett: pl. Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat kőolaj feldolgozó üzeme 4,374 milliárd Ft-ba, a Magyar Vagon és Gépgyár győri beruházásai 3,377 milliárd Ft-ba, a Péti Nitrogénművek nitrogénműtrágya gyárának bővítése pedig 1,78 milliárd Ft-ba került a magyar népgazdaságnak.604 Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a legjelentősebb alföldi beruházások között továbbra is csak elenyésző az élelmiszeripari fejlesztés, de legalább a megelőző időszakhoz képest előrehaladás tapasztalható. Eredmények a harmadik, célkitűzések a negyedik ötéves tervben. 36. p. 604 Beruházási adattár. 1973. 145-154. p. 280