Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
továbbra is a mezőgazdaságban dolgoztak a legtöbben. A lakáshelyzetet vizsgálva Szolnok megye helyzete jobb volt az átlagosnál, hiszen itt 100 lakásra 294 lakos jutott, míg az országos átlag 315 fő volt. Természetesen ugyanez már nem mondható el Szolnok városáról, ahol a túlzsúfoltság következtében az országosnál továbbra is sokkal rosszabb volt a helyzet. Ráadásul a tervidőszak első éveiben az itt épített lakások száma nagymértékben csökkent és magas volt a megszűnt lakások száma, de feltűnően sok régi építésű, közművek nélküli, elavult lakás jellemezte az általános szolnoki képet, így nem kellett azon csodálkozni, hogy a városban több mint 2 ezer volt a jogos lakásigénylők száma.586 A magyarországi szocialista tervgazdálkodás és iparosítás első két évtizedét - elsősorban a gyorsan iparosított területeken - végigkísérte a súlyos lakáshiány. Szolnok megyében is főként azokon a településeken akadtak komolyabb gondok, ahol nagyszámú népességet vonzottak a frissen létrehozott ipari munkahelyek, de a munkahelyekhez való „járulékos beruházásként” a kellő számúnál jóval kevesebb lakást építettek fel. Láthattuk, hogy ebből a szempontból Szolnok városában volt a legrosszabb a helyzet, amely még az országos viszonyokhoz mérten is kiemelkedően túlzsúfolt település lett. Szolnokkal ellentétben, pl. Túrkevén és Kisújszálláson mintegy 250-300 lakás állt üresen, itt viszont a tulajdonosok nem voltak ezeket hajlandóak kiadni. Ezekben az esetekben tulajdonosok egy része minden bizonnyal más megyében munkát vállaló, ideiglenesen elköltöző személy volt, aki nem akarta feladni korábbi lakóhelyét, megtartva azt egyfajta biztonsági bázisként, visszatérésivagy visszavonulási lehetőségként. Az MSZMP Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottsága és a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1969. február 14-én megtartott együttes ülésén éppen a megye lakáshelyzetét tűzte napirendre. Az ülésen részt vettek a párt központi irányító szerveinek képviselői is.587 Az ülésen nemcsak a megyei-, hanem az országos lakáshelyzetről is értekeztek. Elhangzott, hogy a szocialista országok között Magyarországon a legalacsonyabb (nem egészen 9%-os) az összes beruházásokból a lakásépítésre fordított részarány, de nemzetközi összehasonlításban is jóval többet kellett itt spórolni egy átlagos, 48 m2-es lakásra, mint más országokban. Ha egy átlagos lakás Magyarországon 6,5 évnyi munkabér értékének felelt meg, az a Szovjetunióban 4,1 év, az USA-ban 586 MNL OL M-KS-288-24/1968/14. ő.e. Az MSZMP Szolnok Megyei Párt VB 1968. március 5-i ülésének 4. napirendi pontja. 10-18. p. Az együttes ülésen részt vett dr. Beckl Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára, Klézl Róbert, az MSZMP KB GPO helyettes vezetője és Barát Károly, az MSZMP KB PTO munkatársa is. 273
