Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
kerítette az iparosítás ideája. Az indusztrializációt univerzális eszköznek tekintették ugyanis, amellyel gazdasági, társadalmi és területi problémákat egyaránt orvosolni lehet. Az évtizedeken keresztül korszellemként ható indusztriális fejlesztési ideológia hatékonyságát csak az 1970-es évektől kérdőjelezték meg Európa piacgazdasági felén, a szocialista blokkban pedig - így Magyarországon is - mindvégig meghatározó maradt. Az iparosítás különösen radikálisan, gyorsan és egyoldalúan zajlott le az 1945-ben szovjet uralom alá került kelet-közép-európai országokban: öt-tíz év alatt óriási nehézipari kapacitásokat építettek ki minden más nemzetgazdasági ág súlyos elhanyagolásának árán és mindezt még tetézte az 1950-es évek eleji (hideg)háborús készülődés és hadseregfejlesztés is.31 Utólag azonban könnyen belátható: az iparosítás önmagában nem érték, csak akkor, amennyiben az, az emberek jólétét, életszínvonalát is pozitívan befolyásolja. A szocialista iparosítás időszakában azonban erről szó sem volt: a gigantikus tervszámok hajszolásával egyre csak újabb és újabb áldozatokat vártak el az emberektől, amely mögött a hétköznapi halandó semmiféle biztató jövőt nem láthatott. És akkor még nem beszéltünk Magyarország alföldi területeinek - és benne Szolnok megyének - az adottságaival köszönőviszonyban sem lévő iparfejlesztés erőltetéséről. Ha már egyszer az iparosítás korszelleme diktált, felvetődik a kérdés: miért kellett a Gerő Ernő vezette gazdaságpolitikának a hazai adottságoknak nem megfelelő, a nyersanyagok tekintetében importfüggőséget kialakító iparszerkezetet kialakítani? Az 1947-1948. évi politikai fordulat nyomán (az MKP - szovjet segítséggel - az ország vezető erejévé nőtte ki magát) a vezetés figyelme a hároméves tervről egyre inkább az 1950-ben kezdődő ötéves terv kidolgozására és előkészítésére helyeződött át. 1948. május 20-án az MKP PB határozatot fogadott el az ötéves általános gazdasági terv készítéséről: ez már nem csupán az iparfejlesztést, hanem „a szocializmus alapjainak megteremtését" tekintette célnak. Célként szerepelt az ország gazdasági és társadalmi szerkezetének megváltoztatása, a mezőgazdaság helyett az ipar túlsúlyának biztosítása. A változások jegyében 1948 őszén megkezdődött „az ország védelmi képességének fokozására ” készített négyéves terv végrehajtása, sőt a következő esztendő külpolitikai eseményei miatt az ötéves terv kezdetére az erőfeszítések középpontjába már a katonai fejlesztés feladatai kerültek, az egyéb célok pedig ennek megfelelően háttérbe szorultak.32 Az 1949. évi XXV. törvényt (A Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1- től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra) már az új szempontok szerint 31 Uo. 32 PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 151-152. p. 20
