Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
Szolnok megye 1961 és 1965 közötti iparfejlesztésének kapcsán elmondhatjuk, hogy az alföldi megyék vonatkozásában ismét itt zajlott a legnagyobb volumenű beruházás, konkrétan a Tiszamenti Vegyiműveknél. A megye jelentősebb új, a minisztériumi iparra vonatkozó fejlesztéseinek felsorolása ezzel és az Újszászi Gabonatárolóval véget is ér. Ebben a tervidőszakban a többi alföldi megyében (Hajdú-Bihar megyét leszámítva) számszerűen mindenütt több országos jelentőségű ipari beruházás zajlott, igaz, a beruházások abszolút értéke csak Békésben és Hajdú-Biharban haladta meg kevéssel a Szolnok megyei értéket. 1961 és 1965 között az alföldi megyék legnagyobb beruházásai ismét országos szinten is számottevőnek számítottak, de a legnagyobb országos beruházások nagyságrendjét csak megközelíteni tudták. Utóbbiak közé tartoztak pl. a TVK műtrágya gyára (2,349 milliárd Ft), a Dunai Cement és Mészmű Vácott (1,811 milliárd Ft), a Dunai Vasmű hideghengerműve (1,555 milliárd Ft) vagy az Ózdi Kohászati Művek átépítése (1,067 milliárd Ft).538 15. számú táblázat: A legjelentősebb új alföldi ipari beruházások a II. ötéves tervidőszakban 3.3. Szolnok megye iparfejlődése alföldi összehasonlításban Sorrend Új ipari beruházás megnevezése Beruházási érték (millió Ft) 1. TVM, Szolnok: új kénsavüzem, szovjet és lengyel kénsavgyár 620 2. Gördülőcsapágygyár, Debrecen (1960- 1963) 611,5 3. Orosházi Üveggyár 349,1 4. Konzervgyár, Békéscsaba 259,0 5. Konzervgyár, Nyíregyháza 212,7 6. Országos Gumiipari Vállalat szegedi gumigyára 206,5 7. Hűtőház, Békéscsaba 84,7 Beruházási adattár. 1973. 244
