Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

- lazult a munka- és bérfegyelem

„egészségtelen mértékűvé” vált a munkaerő vándorlása- a meglévő létszámot nem racionálisan használták ki.518

A fenti okokból következtette a Munkaügyi Minisztérium a gazdaságtalan termelést. A munkaerő-gazdálkodás problémáinak további fő összetevőit az ifjúság helyzete, a női munkaerő kérdése, az „idényágazatok” munkaerőkérdésének megoldatlansága és ebben a mezőgazdasági munkaerő körüli bizonytalanságok jelentették. Komoly gondot és megoldatlan feladatot jelentett ekkoriban „a gimnáziumokból tömegével kikerülő szakképzetlen ifjúság” kérdése, akik zömében az adminisztrációban kerestek és találtak maguknak munkát. Továbbra is elhúzódó problémaként élt tovább a női munkaerő foglalkoztatásának megoldatlansága (a korabeli párt- és állami vezetés hallani sem akart a nők tradicionális családfenntartó-háztartásbeli szerepének megmaradásáról). Éppen ezért beszéltek „a férfi-nő dolgozói arány szükséges mértékű javításának elmaradásáról”. Rendszeresen előfordult, hogy „a nem családfenntartó vagy nem egyedülálló nők jelentős része csak igényeinek, elképzeléseinek megfelelő munkalehetőség esetén állt munkába”.519 A nők elhelyezkedési szokásainak tárgyalásakor figyelembe kell vennünk, hogy különösen a ’60-as évek kezdetétől folyamatosan nőtt azoknak a lányoknak a száma, akik már nem megélhetési kényszertől hajtva vállaltak valahol munkát, hanem szabadabb elhatározásból, többnyire családi egyetértéssel már fiatalon úgy alakította életstratégiáját, hogy az általános iskola befejezése után valahol elhelyezkedik.520 Közben a mezőgazdaságban dolgozók létszámának csökkenését már nem elsősorban az 1949 óta tartó elvándorlás, hanem a kiöregedés okozta. A tervidőszak végén 1,1 milliós tsz-tagság 63%-a 50 éven felüli, ezen belül jelentős hányaduk pedig 60 éven felüli volt. A megoldást csak a falusi fiatalok elvándorlásának megakadályozása és szakképzésük megszervezése jelenthette. Mind a mezőgazdaságban, mind más idényágazatokban (építőipar, élelmiszeripar) jellemző volt, hogy idénykor munkaerőhiány, „holt szezonban” pedig munkaerő-felesleg ütötte fel a fejét.521 Az 1960-as évek elejétől azonban a mezőgazdasági jellegű vidéki területeken egyértelműnek látszik az a jellemző közgondolkodás, hogy a föld elvesztése

518 MNL OL M-KS-288-26/1966/15. ő.e. A második ötéves tervben végbement gazdasági fejlődés és a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítésének értékelése. Munkaügyi Minisztérium, 1965. március 18. 162-174. p.

5,9 Uo.

520 BELÉNYI Gy. 2009. 96. p.

521 MNL OL M-KS-288-26/1966/15. ő.e. 162-174. p.

235