Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

„munkáscsábítás veszélye” fennállt. Megállapították, hogy a munkaerő egy részének a gyáriparba való „áttétele” az ötéves terv feladata lesz.27

Az 1949-es népszámlálás adatai alapján Szolnok megye lakóinak száma 450.403 fő volt, amely az ország népességének 4,9%-át tette ki. Ezzel Szolnok megye az ország sorrendben 6. legnépesebb megyéje Pest, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Békés megyék után. Az országos átlaghoz képest a népesség jóval nagyobb része élt a mezőgazdaságból (64,1%) és kevesebb az iparból (15,2%). A megye iparban dolgozó keresőinek messze legnagyobb része, közel harmada a ruházati iparban, majdnem ötödé az élelmiszergyártásban tevékenykedett, ezt követte a gépgyártás (16,8%), a faipar (8,2%), majd a vas- és fémtömegcikk ipar (7,3%).28 1949-ben az összes alföldi város közül Szolnokon volt a legtöbb iparban foglalkoztatott (33,5%), míg ugyanez Békéscsabán 29,1%, Nyíregyházán 21,6%, Kecskeméten pedig 18,9% volt. Szolnokon az iparban foglalkoztatottak aránya 11%-kai az országos átlagnál is magasabbnak bizonyult. Szolnok megye városai közül messze a megyeszékhelyen élt a legkevesebb mezőgazdaságban foglalkoztatott (11,7%): ugyanez a megye más városaiban 50% körüli értéket tett ki, míg Túrkevén még ekkor is a lakosság 71,2%-a élt mezőgazdaságból.29

II. AZ I. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK (1950-1954)

1. Az I. ötéves terv előkészítése és kezdete

Már a hároméves terv utolsó szakaszában is megfigyelhető volt az, ami az első ötéves terv kezdetével, elemi erővel tört a felszínre és bontakozott ki Magyarországon: ez pedig a szovjet minta alapján munkálkodó kommunista vezetésnek az iparosítással kapcsolatos szemléleti egyoldalúsága, végletessége volt. Germuska Pál alapján nem túlzás azt állítani, hogy a korabeli vezetés „Indusztria30 bűvöletében” élt, vagyis a gazdaság-, a terület- és a településfejlesztésért felelős politikusokat és szakembereket szinte bűvöletébe

MNL OL M-KS-276-112/30. ő.e. Az MDP Államgazdasági Bizottságának 1949. szeptember 27-én lezajlott ülése. 10-11. p.

28 Az 1949. évi népszámlálás adatai.

29 PÁL Á. 1980. 19-20. p.

Indusztria, az ipar és az iparosítás képzelet szülte istennője azt a szinte vallásos hitet szimbolizálja, amely az iparhoz és az iparfejlesztéshez kötődött a modern korban. Forrás: GERMUSKA Pál: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1956-os Intézet, Bp., 2004. 9. p.

19