Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

belül egyre fontosabbnak látták a mezőgazdaság felfejlesztését (amelyhez korszerű gépekre is szükség volt), mindig akadt ennél az ágazatnál fontosabbnak ítélt iparágazat, így a mezőgépgyártás fejlesztése egyre csak halasztódott. Sőt, megállapítható, hogy mind a II. hároméves-, de különösen a

II. ötéves terv idején felgyorsult az ipar agrárgazdaságtól lényegében független fejlesztése - talán az egyetlen műtrágyagyártástól eltekintve. A magyar ipar az ekkoriban nagyüzemivé váló hazai mezőgazdaságot felvevőpiacként alig vette figyelembe.495 A II. ötéves tervben sem szerepelt a mezőgépgyártás különösebb fejlesztése, főként nem a kiemelt iparágak között. A Mezőgépipari Igazgatóságnál 1961 elején már azt is felvetették, hogy „egyáltalán van-e szükség perspektívában a magyar mezőgépiparra?” Akkoriban a magyar mezőgépgyártás részesedése a magyar mezőgazdaság gépesítésében igen csekély volt. A magyar gyártmányok nagy része korábbi szerződések miatt külföldre került (pl. a magyar kombájnok Csehszlovákiába), míg a KGST megállapodások alapján több mezőgazdasági géptípus gyártásáról is le kellett mondani. A KGM álláspontja szerint a mezőgépipar az igen anyagigényes ágazatok közé tartozott (és az ilyenek fejlesztésének háttérbe szorításáról rendelkezett az ötéves terv is), a minisztérium a továbbiakban inkább a malomgépipari fejlesztéseket „forszírozta” a mezőgépipar helyett. Hozzátették viszont, hogy „ha javul a gyártás gazdaságossága, nem kell lemondani az egész mezőgépiparról”. A Mezőgépipari Igazgatóság más, fejlettebb szocialista országokkal való összehasonlításban megállapította, hogy míg pl. Csehszlovákiában és az NDK-ban világos, kidolgozott koncepció alapján folyik a mezőgépipari termelés, addig Magyarországon rendszeres a gyártás ingadozása, a rohammunka és az alapvető elgondolásokban is gyakoriak a változások. Az import egyértelmű túlsúlya helyett a felső vezetésből Dögéi Imre és Csergő János szorgalmazta a magyar mezőgazdaság gépellátásának belföldről való fedezését. Ebben a képlékeny, vitáktól hangos helyzetben a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár sem túl sok jóban reménykedhetett, főként ami az áhított új telephelyre való költözést illette.496

495 PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 408. p.

496 MNL OL M-KS-288-25/1961/11. ő.e. Jelentés a mezőgépgyártás helyzetéről. A Mezőgépipari Igazgatóság vezetője, Benkő László igazgató átirata Szurdi Istvánnak. 1961. február 17.

227