Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
A jelentés a megye gépiparát „viszonylag fejlettnek” látta, amelynek részesedése a szocialista ipar egészéből folyamatosan növekedett (1958: 20% —> 1962: 26%). A gépipari és vasipari vállalatok és ktsz-ek növekedésének üteme általában meghaladta más iparágakét. Noha a megelőző időszakban sok új gyártmánnyal490 álltak elő a Szolnok megyei üzemek, ezek egy része már nem felelt meg a korszerű követelményeknek, gyártmányaik egy részét magas anyagigény jellemezte és a viszonylag korszerű termékeket is jóval a világszínvonal feletti munkaráfordítással vagy az alacsony darabszám miatt nem gazdaságosan, a világpiacon nem versenyképesen állították elő. Jellemző, hogy - a Fémnyomót leszámítva - a 4 legjelentősebb minisztériumi gépipari vállalat gyártmánytípusainak mintegy 40-45%-a már 1959 előtt is gyártott termék volt. A nem előnyös tendenciák közé tartozott, hogy pl. a hűtőszekrények munkaráfordítása kétszerese volt a világszínvonalnak, míg az Aprítógépgyár termékei „előnytelenül anyagigényesnek” bizonyultak (pl. törőgépek), mások pedig elavultnak számítottak (pl. téglaprések). Ebben a jászberényi gyárban mintegy 4-500 gyártmányt javasoltak felülvizsgálni és az elavultság miatt törölni.491 Országosan ekkor közel kétmillió (!) volt az egyidejűleg gyártott iparcikkek száma, így indokoltan merült fel a termelés szétaprózottsága. Viszont a gyártmányok nagy száma ellenére igen nagy volt a hiánycikkek száma is.492 Az egyik legnagyobb gondot az jelentette, hogy a megyei üzemekben csökkent az exportra gyártás volumene. A jelentés elkészítésekor egyetlen tőkés országba sem szállítottak a megye vas- és gépipari termékei közül és az egyéb külföldi kereslet is minimálisra esett vissza a legfőbb minisztériumi üzemek gyártmányi iránt. Ennek az is oka volt, hogy a vállalatoknak nem volt lehetősége saját termékeinek külföldi termékekkel való összehasonlítására. Az üzemek gépállománya változatos képet mutatott: előfordultak már leromlott gépparkkal rendelkező üzemek is, de helyenként a gépállomány még 5 évesnél fiatalabb volt. Szinte minden üzemnél magasnak mutatkozott a különböző címeken kiesett munkanapok száma (betegség, baleset, igazolt és igazolatlan hiányzás). Főként a tanácsi és a szövetkezeti Az új gyártmányok közé tartoztak a Fémnyomó- és Lemezárugyár alumínium ládái, eloxált alumínium dísztálcái, mosógépalkatrészei, hűtőelemei, „LEHEL” 100 literes hűtőszekrényei, 100 literes „SZUPER” kompresszoros hűtőszekrényei, 70 literes abszorpciós hűtőszekrényei. Az Aprítógépgyár részéről a cementipari- a vegyipari- és az élelemiszeripari gépek, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár részéről a palántaültető gépek jelentették az új termékeket. A Karcagi Általános Szerelőipari KTSZ pedig gyengeáramú-, villamosipari-, híradástechnikai berendezéseket, reléállomásokat és automata irányító-berendezéseket is gyártott. 491 MNL OL M-KS-288-25/1963/18. ő.e. 212-217. p. 492 CSIKÓS-NAGY B. 1996. 158. p. 224
