Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

munkálatot vagy szociális, illetve munkavédelmi beruházást ne lehessen végezni. Ő csak a termelő jellegű új építkezések betiltásával értett egyet. Trautmann Rezső építésügyi miniszter pedig az OT-hoz írott levelében kifejtette, hogy a kitelepített üzemeknek a már meglévő vidéki épületekben való elhelyezése korántsem mindig kedvező és gazdaságos: a miniszter az Egyesült Izzó új üzemrészének Vácra kerülését hozta fel példának, amely esetben egy volt laktanyába való telepítés valójában magasabb költségekkel járt, mintha egy új épületkomplexumot építettek volna fel. Veres József, Budapest Főváros Tanácsának VB elnöke az OT 3/1960. számú utasításának rendszeres be nem tartására hívta fel a figyelmet: ebben eredetileg az állt, hogy budapesti ipartelepítés esetén minden esetben közölni kellett egy vidéki telepítési variáns költségadatait is, hogy összehasonlítást lehessen végezni. Veres szerint az általa irányított VB-hez megküldött beruházási programok nagy része a szóban forgó vidéki változatot nem is tartalmazta, vagy amennyiben igen, akkor az csak annak bizonyítására szolgált, hogy a budapesti telepítés gazdaságosabb. A területileg kiegyensúlyozottabb ipartelepítésnek és forráselosztásnak tehát számos ellenérdekeltje is volt. Közben a Budapestre naponta ingázók száma már elérte a 325 ezer főt. Mindezen túl a beruházók Budapest helyett akkoriban a Pest környéki telepítéseket erőltették (pl. Vác, Pilis környéke, Cegléd, Székesfehérvár). Veresék szerint az egész budapesti régiót hasonlóan kellett volna kezelni Budapesthez, az ipartelepítések tekintetében.480

Fock Jenő, a Gazdasági Bizottság elnöke már 1962. február 2-án szorgalmazta, hogy az éves tervezések során törekedni kell arra, hogy az eredetileg előirányzottnál is jobban csökkenjen Budapest és környékének ipari súlya, valamint nagyobb mértékben növekedjen a vidék és az iparilag elmaradott területek részaránya. A Budapest környéki iparkorlátozások további szigorítása nem sokáig váratott magára. Ajtai Miklós, 481 az OT elnöke 1962. április 3-án kiadta az utasítást, hogy meg kell akadályozni a Budapestről kitelepített üzemek Budapest környékén való elhelyezését, valamint a főváros környékén csak különösen indokolt esetben lehet még üzemi bővítés vagy rekonstrukció is, amennyiben az jelentős építéssel és létszámemeléssel jár. A

480 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00179/1/1961 OT. A budapesti üzemek vidékre telepítésének helyzete. Csergő János, Trautmann Rezső és Veres József átiratai az OT- hoz 1961 októberében.

481 Dr. Ajtai Miklós (1914-1982) 1955-től az OT elnökhelyettese volt és 1961 szeptemberében lett a Tervhivatal elnöke, miközben a Távlati Tervezési Főosztály felügyeletét is megtartotta. 1967 márciusában a Minisztertanács elnökének helyettese lett és lemondott a Tervhivatal irányításáról, helyét Párdi Imre vette át. Forrás: Csízi I. 2007. 354. p.

216