Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)

karcagi száraztészta- és ostyagyár tervezése és kivitelezése elmaradt. Csigalassúsággal haladt a megyében feltárt gázmezők hasznosításának kérdése is: érdemi előrelépés ebben nem történt a II. hároméves terv során. A korábban a megye által javasolt gazdasági kisvasutak biztosítása is illuzórikus helyi elgondolásnak bizonyult. Talán az elmaradt élesztőgyár helyett épült fel viszont Szolnokon a robbanásszerűen növekedő város munkásságának ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgyár, illetve valósult meg az eredeti megyei tervekben nem szereplő jelentős bővítés a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál. Két elmaradt új élelmiszeripari beruházás helyett így tehát két másik helyszínen egy új beruházásra és egy meglévő üzem bővítésére került sor. Szintén új beruházás volt a Szolnoki Dohányfermentáló és az újszászi tárház felépítése (bár utóbbit többször a következő tervidőszak eredményeihez is besorolták, annak áthúzódó jellege miatt). Szolnok megyében így az egyéb, korábban is említett rekonstrukciók, bővítések mellett összesen 3 új ipari üzem és egy tárház valósult meg. Elmaradt viszont a jászberényi Aprítógépgyár új üzemének felépítése.

A Szolnok megyei új ipari beruházások alföldi összehasonlításban jelentősek voltak ugyan, de mindez már korántsem mondható el az országos adatokat szemlélve. A nagyobb országos jelentőségű ipari beruházásokhoz képest eltörpültek nemcsak Szolnok megye, de a másik öt alföldi megye beruházási adatai is. Ugyanis a tiszaszederkényi Tiszai Erőmű (1,721 milliárd Ft), a Pécsi Erőmű (1,213 milliárd Ft), de akár a Mohácsi Farostlemezgyár (274,4 millió Ft), a Tiszalöki Vízi Erőmű (239,1 millió Ft) vagy a Diósdi Csapágygyár (188,6 millió Ft) beruházásainak volumenét az alföldi építkezések még csak meg sem közelítették. Számszerűen a legtöbb beruházás (3-3) Bács- Kiskunban és Szolnok megyében épült.435

435 Beruházási adattár 1973. 145-154. p.

198