Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
ekkor már nem adtak ki új iparigazol vány okát. Az alföldi megyék a több kisiparossal rendelkező megyék közé tartoztak: ebben a megyecsoportban a legtöbb kisiparos Bács-Kiskunban, a legkevesebb pedig Hajdú-Biharban dolgozott. Szolnok megye az alföldi megyék közül a 4. helyen állt. A megyék közül országos szinten a legtöbb kisiparos Pest megyében, a legkevesebb pedig Nógrád megyében tevékenykedett. A jelentés idején Szolnok megye kisiparában dolgozott 244 szakmunkás, 170 segédmunkás, 414 alkalmazott és 1023 ipari tanuló. A fentebb említett hullámzó mozgás a kisiparosok számát tekintve Szolnok megyében is jellemző volt, hiszen az 1956. szeptemberi 3693 főről 1957 végére 5151 főre emelkedett, majd 1959 szeptemberére 4030 főre csökkent a kisiparosok száma, bár a két szélső időpont között ez összességében még mindig 9%-os létszámemelkedést jelentett. Szolnok megye a legfontosabb kisipari szakmákkal ellátatlan települések tekintetében igen előkelő helyen állott országos összehasonlításban, hiszen itt mindössze 10 olyan településről beszélhetünk, ahol nem dolgozott bognár, kovács, szabó, cipész vagy fodrász. Jellemző még a megyére az mgtsz-ekben dolgozó iparosok viszonylag magas száma: a megyében ekkor 522 iparos dolgozott így ennél nagyobb számról csak Somogy (680 fő), Győr-Sopron (797 fő), Fejér (832 fő) és Veszprém megyékben (1005 fő) beszélhetünk.413 2.3. Egy évtized szocialista társadalom- és gazdaságszervezésének hatásai Az iparosítás további folytatása mellett igen jelentősen befolyásolta a társadalom szerkezetét az időközben elkezdett és elemi erővel folytatódó mezőgazdasági kollektivizálás is. Ezen két tényező következményeként a foglalkoztatottság szerkezete is nagymértékben megváltozott az országban: míg a nem mezőgazdasági keresők száma a három esztendő alatt 13%-kai nőtt ( + 340 ezer fő), addig a mezőgazdasági keresők száma 17%-kal csökkent (-330 ezer fő). Csak ebben a tervidőszakban mintegy 150-170 ezer korábbi mezőgazdaságban dolgozó lépett át a nem mezőgazdasági szektorokba. A többi belépő zömmel a fiatalokból és a háztartásbeli nőkből verbuválódott (így az összes keresők immár 35%-a került ki a nők köréből). A mezőgazdaság kollektivizálásával a mezőgazdasági keresők tömeges faluról való elvándorlása, illetve a munkaképes kornál idősebb (döntő részben mezőgazdasági) keresők számának csökkenése zajlott párhuzamosan. Fenti folyamatok következményeképpen a mezőgazdaságban időszakos munkaerőhiány lépett fel, 413 MNL OL M-KS-288-25/1960/11. ő.e. Jelentés a magánkisipar tevékenységéről és helyzetéről. 1959. december 31.; MNL OL M-KS-288-25/1959/1. ő.e. Feljegyzés a kisiparosok létszám alakulásáról. 1959. november 13. 137-138. p. 186
