Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
ipar jóval nehezebben tudott csak kimozdulni az extenzív fejlődés szakaszából, mint azt gondolták. A dolgozói létszám (az mgtsz-ek és a magánszektor figyelmen kívül hagyásával számított) növekedése a tervezett 7,3% (+183 ezer fő) helyett végül 15,5%-kal ( + 386 ezer fő) növekedett (ennek 43%-a az állami iparra esett).405 * 2.1. Budapest iparának vidékre telepítési programja, avagy az ipari decentralizáció kérdése A II. hároméves tervidőszak során kezdődött meg a budapesti üzemek egy részének vidékre telepítési programja. Az MSZMP KB 1960 júliusában megtartott ülésén elhangzott: „Az ipar területi elhelyezkedésének megváltoztatása, a vidéki területek iparosítása feltétlenül szükséges, mert a vidéki lakosság anyagi-kulturális színvonalát emelnünk kell [...] Az ipar elhelyezkedésének aránytalansága hátrányos Budapestre nézve is, mert nehezíti a lakáshelyzetet, a lakosság jobb ellátását és súlyosan terheli a közlekedést. ’,406 Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztályánál példaértékűnek tartották, ahogyan a KGM/B üzemek (a hadiipari üzemeket nevezték így) kapacitásának leterhelésére már korábban ún. „polgári profilokat”, illetve „váltóprofilokat” jelöltek ki. A II. hároméves és a II. ötéves terv előkészítése során mintegy 20- 25 ilyen vidéki telephely létesítését határozták el. Budapestről elsősorban „a tömegszerűen gyártó üzemeket” tervezték vidékre telepíteni, hogy a felszabaduló épületekben lehetővé tegyék „bonyolultabb, csak Budapesten végrehajtható feladatok” végrehajtását. Kimondták, hogy a korszerűtlen épületekkel rendelkező vagy egyéb okból nem fejlesztendő budapesti üzemek fejlesztését nagyobb távlatban vidéken kell megtervezni. Már addig megvalósult, jó példának hozták a fentiekre a hűtőszekrénygyártás Jászberénybe telepítését,405 406 407 a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti 405 Uo. A II. hároméves terv teljesítésének értékelése. 9-14. p. 406 MNL OL M-KS-288-25/1961/ll.ő.e. Jelentés a vidéki ipartelepítés helyzetéről. 1961. október 20. 193. p. 407 A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban részben technológiai problémák és a gépek elavultsága, részben pedig a hadiipar visszafogása miatt meg kellett találni a kiutat jelentő, megfelelő polgári profilterméket. Már a gyár indulását követő esztendőkben át- átállt a gyár a tüzérségi lőszerhüvelyek gyártásáról különféle polgári profiltermékekre, „fedőprofilokra” (alumínium edények és fazekak, honvédségi katlanok, söröshordók, hústálcák stb.), de az áttörést kétségtelenül a hűtőszekrények gyártásának Jászberénybe telepítése hozta meg. Magyarországon a szocialista időszakban hűtőszekrények előállításával előbb a Klement Gottwald Gyárban, majd Sárváron kísérleteztek. 1955-ben a Klement Gottwald gyárban legyártott 5 db hűtőszekrény-prototípus pl. az előírt +5 fok helyett csak +10 fokra volt képes hűteni és komoly gondok adódtak a szabadalmak 181
