Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
(50.074 fő), az egész vidékre pedig 56,8%-át (65.926 fő). Az összes ipari létszámnövekedés esetében ez 30,9% (109.674 fő) <-> 69,1% (245.026 fő) volt, vagyis Budapest minden téren jóval az országoshoz viszonyított lakossághányada felett részesült a tervezett növekedésből.388 Ha a beruházások értéknagyságának megyénkénti lebontását vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy a legtöbb beruházást Borsodnak szánták, ezt követte Budapest, majd sorrendben Fejér, Veszprém, Baranya, Pest és Heves megye következett. A másik póluson viszont két iparilag elmaradott megye állt, Somogy és Békés: ezekhez képest sokkal jobb helyzetben volt Szolnok megye a maga 470,2 milliós beruházási összegével, amely a hat alföldi megye között messze a legmagasabb érték, közel kétszerese a sorrendben következő Csongrád megyei adatnak. Kimutatták emellett az 1958-1959-es évek során ténylegesen bekövetkezett ipari létszámnövekedést és ehhez hozzákalkulálták az 1960. évre várható értéket is. Ennek alapján természetesen Budapest volt az első, majd Borsod, Fejér, Veszprém, Komárom és Baranya megye következett. A másik póluson ismét csak a „szokásos” megyéket találhatjuk: Tolna, Békés, Szabolcs-Szatmár, Somogy és Csongrád. Az alföldi megyék között Szolnok megye ebben a tekintetben a második helyet foglalta el Bács-Kiskun után. Tehát mindkét téren alapvetően érvényesült a korábbi tendencia: Budapest és az ipari tengely megyéi részesülnek az ipari beruházás- és létszámnövekedés döntő többségéből, míg az elmaradottabb alföldi és dél-dunántúli megyék inkább örülhettek, ha területükön egyáltalán megvalósult valamiféle jelentősebb beruházás.389 Amint fentebb már említettük, Szolnok megye - a többi alföldi megyéhez és a dél-dunántúli megyékhez viszonyítva - viszonylag kedvező terveket kapott a II. hároméves terv beruházási időszakában. A megyébe tervezett 470,2 millió Ft-os beruházási keretből a legnagyobb részt a könnyűiparnak szánták: csak a Tisza Cipőgyár nagyarányú bővítése a fenti keret 40%-át tette ki. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 099/1/1959. A 3 éves terv ipari beruházásainak területi bontása. 2-3. p. 389 Uo. 3. p. 172
