Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
Ehhez képest Karcag az üveggyárral és Cibakháza a kenderüzemmel már jóval kevésbé jelentős állami ipari telephelynek számított. A fentieken túl országos kezelésben volt még 21 őrlőmalom,378 amely a megye teljes őrlőkapacitásának 69,9%-át tette ki, valamint mind a négy hántolómalom.379 Ugyancsak országos fenntartású a megye téglagyárai közül 6 téglagyár, amelyek összesen a megye kisméretű téglatermelésének a 72,4%-át adták.380 A megyei ipar centralizáltságát és fejletlenségét mutatta, hogy egyes területeken semmiféle jelentősebb ipari üzem nem volt. Ilyen terület volt Túrkeve városa (13.795 lakos), a Jászapáti járás 8 községe (49.563 lakos), a Kunszentmártoni járás 13 községe (43.638 lakos) és a Tiszafüredi járás 8 községe (29.198 lakos). Tehát a megye lakosságának harmada, 136.194 fő lakóhelyén szinte semmilyen ipari munkalehetőséggel nem számolhatott. A fentiek tekintetében a hároméves terv során elsősorban a Jászapáti és a Kunszentmártoni járások iparral való ellátottságát támogatták a megyei vezetés részéről. Jászapátiba aprómagtisztító- és osztályozó üzemet, Kunszentmártonba pedig élelmiszeripari gépeket gyártó üzemet szerettek volna telepíteni.381 A minisztériumi ipar után másodrendűnek számító megyei helyi ipar telepítése már kedvezőbb képet mutatott. A 14 vállalat 31 üzeméből csak 4 üzem volt Szolnokon, azonban itt is akadtak olyan járások és 8 ezer lakosnál népesebb községek, ahol nem volt állami ipar: ezek közé tartozott Jászapáti, Jászladány, Jászfényszaru, Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaföldvár és Tiszafüred. A megye húsipara erősen centralizált képet mutatott: összesen 12 teleppel rendelkezett, de ezek közül csak a központi szolnoki telepen folyt termelés, míg a volt városi és községi vágóhidak csak, mint vágóhelyek szerepeltek. Erősen decentralizált volt viszont a megye sütőipara, amely igen sok kis üzemegységből állt, ennek ellenére 17 községben még mindig nem volt sem állami-, sem magánsütöde (ez a megye összlakosságának 5,7%-át Az állami kezelésben lévő malmok közé a következők tartoztak: Törökszentmiklósi Gőzmalom, Kisújszállási Hengermalom, Kunszentmártoni Műmalom, Karcagi Villanymalom, Tiszafüredi Malom, Jászberényi Villanymalom, Mezőtúri „Ilona” Malom, Kunhegyesi Malom, Cibakházi Motormalom, Jászkiséri Malom, Jászkiséri Kismalom, Tószegi Malom, Kunmadarasi Malom, Jászalsószentgyörgyi Malom, Túrkevei „András” Malom, Jászárokszállási Malom, Tiszaföldvári Malom, Jászapáti Malom, Jászladányi Malom, Szolnoki „Tisza” Malom, Tiszamenti Őrlőmalom. Összes őrlőkapacitásuk 6286 q/nap volt. Ide tartozott a Tiszaszentimrei-, a Karcagi-, a Kunszentmártoni- és a Törökszentmiklósi Rizshántoló malom összesen 2841 q/nap őrlőkapacitással. Állami kezelésben lévő téglagyárak Szolnok megyében: Mezőtúri-, Karcagi-, Tiszaföldvári-, Martfűi-, Szolnoki- és Kunszentmártoni Téglagyár. 381 MNL JNSZML XXXV. 1-2-33. ő.e. 33-36. p. 168
