Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)

üzemekhez - készenléti lakásként - 3 db 12 lakástömbös lakóépületet és egy 51 fő befogadóképességű munkásszállást is terveztek, ezeken túl pedig 1960-ig 70 lakás megépítése lett volna kívánatos. A távlati problémák 2. pontjaként egy új élesztőgyár létesítése szerepelt a Szolnoki Cukorgyárral történő kooperációval. Az évi 500 vagon kapacitású üzemet az országos redisztributív szervek számára való „eladhatóságáért” azzal indokolták, hogy „tervszempontból, de népgazdasági szinten is számítások igazolják, hogy ezen üzem telepítése rendkívül gazdaságos lenne Szolnok város területére, a Szolnoki Cukorgyárral történő kooperációban Az új gyárat a cukorgyártól mintegy 500 m-re fekvő területen, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tőszomszédságába tervezték, ahová az évi 700 vagonnyi melaszt csővezetéken kívánták eljuttatni a cukorgyárból. Az élesztőgyár melasszal, vízgőzzel és ivóvízzel való ellátását a cukorgyár biztosította és annak iparvágányára és szennyvízhálózatára kötötték volna be az új gyárat. Mindez összesen 15 millió forinttal tette olcsóbbá a beruházást annál, mintha új, zöldmezős építkezésbe fogtak volna bele.374

Szolnok városának központi fekvésével, valamint vasúti- és közúti vonzáskörzetével indokolták a város területén elhelyezendő korszerű fehérjefeldolgozó üzem létesítését. A fő telepítési ok azonban az volt, hogy az Alföld Szolnok térségébe eső részén az elhullott állatok hasznosítása nem volt kielégítő, így az állattenyésztés jelentős fehérjeanyagtól esett el. Emiatt tervezték Szolnokra egy száz vagon kapacitású üzem beindítását, amely a betegség útján, vagy természetes elhullással kimúlt állatok tetemeinek feldolgozását végezte volna: ez utóbbi nyersanyag-mennyisége 500 vagonra volt tehető. Az üzem telepítési költségét mintegy 5,5 millió Ft-ra becsülték, azonban az itt előállított húsliszt az állattenyésztés fellendítésének alapanyagául szolgált volna. Ekkoriban már közismert tény volt, hogy Szolnok város térségében - főként Rákóczifalva határában - az olajkutatások során lezárt, rendkívül nagy mennyiségű szénsavat és propán-butánt tartalmazó kutak álltak kihasználatlanul. A rákóczifalvi gázmező addig feltárt készlete kb. 2 milliárd m3, amelyből 85% szénsav és 15% metán volt. A megyei tanács VB. II. Tervosztálya már különböző tervekkel állt elő az értékes gázmezők hasznosítására. Az addig felvetett elgondolások a következőkben foglalhatóak össze:

előtérbe került a körzeti gázellátás biztosítása és - mennyiségtől

függően - ennek kiterjesztése Szolnok városán túl

Törökszentmiklós, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét térségére is * 26 * 26

374 MNL JNSZML XXXV. 1-2-33. ő.e. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága 1957- 1960. évi iratainak őrzési egység leletára. Szolnok megye 3 éves tervdokumentumai 1958. október 2-22. A 3 éves terv ideje alatt elkészítendő távlati megyei problémák. 2426. p.

164