Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
A két jászberényi nagyüzem részére megépített 90 lakás körül is komoly problémák adódtak, ugyanis ezek közül több már az átadás pillanatában lakhatatlan állapotban volt. 1954 februárjáig a megépült 90 lakásból csak 53-ba költözhettek be a lakók, ebből 24 lakásban teljesen átnedvesedett, felhullámosodott a parketta, de a többi lakással is volt valamilyen egyéb gond: némelyikben „a víz- és villanyberendezés éppen csak megvolt”. Ezeket a lakhatatlan lakásokat átvették, majd rögtön kiadták a TMK- nak361 rendbehozásra. Történt ez azokkal a lakásokkal, amelyekben még egyetlen percet sem lakott senki, és amelyekért komoly beruházási összegeket fizettek ki. Az Aprítógépgyár 1954 februárjában összesen 18 lakással rendelkezett, amelyekből 17-be be is költözhettek a dolgozók, míg egy lakást „különböző alkalmakra” tartottak fenn. Érdemes megemlíteni, hogy ekkor 20 jászberényi lakás szovjet tisztek részére volt kiutalva, amelyek közül 11 be is volt bútorozva. Voltak olyan dolgozók is a városban, akik a kiutalt üres lakásokba be sem költöztek, mert sokallták a lakbért. A Városi Tanács a város területén található romos épületek felújításával, valamint nagyobb lakásokból való leválasztással is próbált újabb lakásokat nyerni a meg nem épült tervlakások helyett. Azonban a lakásínség miatt már fel kellett vetni azt is, hogy össze kellene írni Jászberényben azokat a személyeket, akiknek mind bel- mind külterületen van lakása és mindkettőt „lefoglalja”.362 A lakáskihasználás a város területén ebben az időben 95%-os volt, de számos család élt ekkor lakhatatlan, egészségtelen lakásban vagy egy-egy nyári konyhába összezsúfolva. A Jászberényi Városi Tanács VB Kommunális Csoportja szerint mintegy 400 új lakással lehetett volna csak kielégíteni a dolgozók súlyosabb lakásszükségleteit.363 A Városi Tanács VKG-csoportjának 1956. augusztus 11-én kelt jelentése szerint a város legégetőbb problémája a lakáskérdés és a közművesítés. Az állami lakásépítések elmaradása miatt egyre nagyobb számban osztottak ki házhelyeket: 1955-ben 108 házhely (ebből a legtöbb a Dinamit téren és az Áldomás utcában), 1956 első felében 22 házhely került kiosztásra és 62 építési engedélyt adtak ki. Az OTP-kölcsönök száma és összege pedig megháromszorozódott az azt megelőző évekhez képest. 361 Tervszerű Megelőző Karbantartás MNL JNSZML XXXV. A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. 1954. február 26. 164-166. p.; 42-2-22. ő.e. A város ipari üzemeinek munkájával, a kereskedelemmel és a város önellátásának helyzetével kapcsolatos iratok. 1949. december 22. - 1956. június 20. Jelentés a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárnál tartott együttes vizsgálatról 1955. február 2-9. 15. p. MNL JNSZML XXXV. A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. 1954. február 17. Jelentés a kommunális munkákról. 173. p. 158
