Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
A balesetek 45% -a gépeknél történt azok elavultsága, rossz állapota vagy megfelelő védőfelszerelés hiányában. A legtöbb munkahelyről hiányoztak a védőberendezések, az egyéni védőeszközök, nem volt elégséges a világítás és a szellőzés. Sok üzemi baleset okozója volt a szervezetlenség és a szakképzetlenség is.350 A legtöbb baleset a bányászatban fordult elő, ahol sokszor a legelemibb biztonsági előírások figyelembe vétele nélkül küldték le az embereket a tárnákba: a halálos kimenetelű balesetek itt 1955-ben érték el a maximumot, amikor egy év alatt 127 emberéletet követelt az óriási tervszámok elérésének hajszolása. Fontos megemlíteni, hogy ebben az évben a 403 kimutatott halálos üzemi baleseten felül csak a mezőgazdaság állami szektorában 123 halálos baleset történt, amely a hivatalos statisztika szerint nem számított az üzemi balesetek közé. Hasonló volt a helyzet az összes üzemi baleset kategóriájánál is, ahol volt olyan év, amely során csak a bányászatban több mint 22 ezer baleset történt és a kimutatott üzemi baleseteken felül csak a mezőgazdaság állami szektorában további 15 ezer volt a balesetek száma. A korabeli statisztikák tehát minden lehetséges eszközzel megpróbáltak szépíteni az elkeserítő mutatókon.351 Munkavédelem terén mindkét újonnan épült jászberényi nagyüzemben voltak hiányosságok, de a Fémnyomó- és Lemezárugyár esetében ezek helyenként már-már katasztrofális méreteket öltöttek. A város másodikként felépült gyárában az 1955. február 2-9. között lefolytatott átfogó vizsgálat során a munkavédelemmel is behatóan foglalkoztak a szakemberek. Az ebből készült jelentés természetesen átkerült a Városi Pártbizottsághoz is, ahol megtárgyalták a gyár helyzetét. A munkavédelemről szóló rész azzal kezdődik, hogy „munkavédelmi téren a gyár igen vegyes képet mutat. ” Mint új üzem, természetesen a gyár szerelésénél a gépekkel együtt szerelték mindazokat a biztonsági berendezéseket, melyek a gépekre elő vannak írva. Azonban rossz tervezésből, a beruházások hiányosságaiból és hanyagságból mégis jelentkeztek munkavédelmi problémák. Rosszul tervezték a kazánház egész épületét, melynek építése során jónéhány munkavédelmi előírást figyelmen kívül hagytak. A kazánteremben a gázok feltörése ellen semmilyen intézkedést nem tettek, mert a salakkamra nem volt megnyugtatóan elválasztva a kazánteremtől, így annak légterében állandóan volt szén-monoxid és szén-dioxid gáz. A salakozó is igen rossz volt. A kazánban az összesült salak gépi, vagy vízzel történő eltávolítása nem volt megoldva, ezért a dolgozóknak a salak leeresztése GÁL László - BARTOS István - DARVAS László - SZILI Imre: Szociálpolitikánk két évtizede. Kossuth Kiadó, Bp., 1969. 147. p. 351 STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1956. KSH, Bp., 1958. 267. p. 151
