Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
A hosszabb-rövidebb ideig tervezett, de végül meg nem valósult Szolnok megyei gyárak, üzemek listája hosszabb a megvalósítottaknál, igaz, öt esztendő alatt egyetlen megyében ilyen volumenű beruházási hullámra az országnak nem volt meg az önereje, ahogyan azt az 1953 tavaszára-nyarára véglegesen kiéleződött beruházási feszültségek is mutatták. Mindemellett hiányzott a döntéshozók akarata is, akik továbbra is Budapest és az ipari tengely beruházásainak szavaztak elsőbbséget: léteztek tehát gazdaságpolitikailag jóval fontosabb kérdések is az elmaradott ipari területek felzárkóztatásánál. Ráadásul némelyik tervbe vett, de elmaradt Szolnok megyei beruházás a legnagyobbak közé tartozott volna mind a beruházásra előirányzott összeg, mind a tervezett dolgozói létszám tekintetében. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Országos Tervhivatalban ezen beruházások közül néhány konkrét tervezéséig el sem jutottak: némelyik neve inkább csak elképzelésként merült fel az országos vagy a megyei apparátus berkeiben. A valamilyen formában tervezett, de végül meg nem valósult beruházások a következők voltak: Pirit Üzem (Szolnok) Marónátrongyár (Szolnok) II. Tiszai Duzzasztó (Szolnok)- Szuperfoszfát Műtrágya Üzem, TVM (Szolnok) Temperöntöde és Fittinggyár (Karcag) Új téglagyár, más néven Tégla- és Samottüzem (Karcag) Mezőgazdasági Gépgyár áthelyezése (Törökszentmiklós) Csőextrakciós Üzem (Törökszentmiklós)- 400 vagonos gabonaraktár (Törökszentmiklós)- Kenderfonoda (Mezőtúr)- Reszelőgyár (Mezőtúr) Növényolaj Extrakciós Üzem (Mezőtúr) Ásványolaj finomító és Krakküzem (Tiszafüred)- Lángkoromgyár (Tiszafüred) 100 vagonos gabonaraktárak (Jászberény és Jászárokszállás). Mindent összevetve tehát az I. ötéves szocialista népgazdasági tervidőszak Szolnok megyei fejezetéről elmondhatjuk, hogy önmagában és a megye ezirányú múltját figyelembe véve ugyan jelentős iparfejlesztésnek és ipartelepítésnek lehetünk tanúi, az iparosítás azonban elmaradt mind az országos átlagtól, mind pedig az előre tervezett felzárkózás mértékétől. Sőt, az ország iparosodottabb területeihez való felzárkózásról lényegében nem is beszélhetünk, hiszen a fejlettebb területek éppen további előnyre tettek szert a Szolnok megyével és a vele egy cipőben járó, mezőgazdasági jellegű vidéki országrészekkel szemben. Az iparfejlesztés előzetes megyei elképzelései és a 137
