Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
értékű ipari beruházás ismét csak Szolnokon létesült, a Szalmacellulóz Gyár. Ezekhez képest a Karcagi Rizshántoló, a Szolnoki Tejipari Vállalat vagy a Túrkevei Kenyérgyár nagyságrendjüket tekintve már nem tűnnek az előbbiekkel egy kategóriába tartozóknak. Az újonnan épült gyárak közül a legtöbb munkásnak a két jászberényi gyár adott munkát (közel 2 ezer fő). A fenti felsorolásból következtetésként levonható, hogy a szocialista tervgazdálkodás első öt évében igen centralizált iparfejlesztésről beszélhetünk. A Szolnok megyei beruházások nagyságrendje igazán a többi alföldi megyével, illetve az ország néhány legjelentősebb beruházásával való összehasonlítás során fogható meg. Már az ipari beruházások számosságát tekintve is árulkodó, hogy az alföldi megyék közül ebben a megyében építették fel a legtöbb, szám szerint 7 országos jelentőségű üzemet a tervidőszak során, miközben Hajdú-Bihar és Békés megyék 5-5, Csongrád megye 3, Bács-Kiskun megye 2, Szabolcs-Szatmár megye pedig mindössze egyetlen országos jelentőségű üzemmel vagy rekonstrukcióval gazdagodott.322 Szolnok megye - alföldi léptékben vett - kiemeltebb iparosítását segíthette a korabeli stratégiai viszonyoknak megfelelő kedvező elhelyezkedése: az ország egyik „belső” megyéjéről beszélünk ugyanis, amely nem kapcsolódik országhatárokhoz és megfelelő távolságban fekszik a „veszélyes” Ny-i és D-i határoktól. Még szembeötlőbb a különbség, ha az egyes beruházások számszerű forintértékét vesszük: ennek alapján látható, hogy a két legnagyobb értékű új ipari beruházás Szolnok megyében épült: mindkettő a nehézipart erősítette a vegyipar és a gépgyártás területén, de még az 5. helyen is a jászberényi Aprítógépgyár áll. Az élcsoportba tartozó szegedi Textilművek valójában még a megelőző hároméves terv eredménye, csak az átadás csúszott át az 1950-es esztendőre.323 Egészen más nagyságrendet képviseltek viszont az ország legjelentősebb beruházásai: ide tartozott pl. az Inotai Alumíniumkohó (654 millió Ft), a November 7. Erőmű szintén Inotán Itt kell ismét megjegyeznünk a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár speciális helyzetét: ezt az üzemet még az 1973-ban kiadott (!) Beruházási adattár sem mutatta ki, csak a másik hat országos jelentőségű Szolnok megyei üzemet. A gyár ugyanis a hadiipari főhatósághoz tartozott, tehát civil hatóságoknak nem is szolgáltathatott adatokat, vagy ha igen, azok szigorúan titkosak voltak, így nyilvános kiadványokban nem jelenhettek meg. Ahogyan Jászberény esetében előfordult, úgy lehet, hogy esetleg más alföldi megyében is telepítettek olyan szigorúan titkos, hadiipari üzemet, amelyet a statisztikában nem mutattak ki. Ilyenről azonban nincs konkrét tudomásunk. 323 BELÉNYI Gy. 1996. 147-148. p. 135
