Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

9-én, amelyben pontokba foglalták a megye legégetőbb problémáit és kérték Gerőt, beszéljék meg ezeket és segítsen megoldásokat keresni. A szolnokiakat érintő legsúlyosabb probléma kétségkívül a lakáskérdés volt. Szolnok népessége ugyanis dinamikus növekedést mutatott, miközben még a tervezett kisszámú lakásépítés sem valósult meg: pl. az 1953-ra tervbe vett 400 db új lakásból egy sem készült el, ezért kérték, hogy ezekből 1954 végére 210, 1955 végére pedig újabb 190 átadásra kerülhessen. A sorrendben második legégetőbb probléma Szolnok kenyérellátása körüli állandó zavar volt, ezért Gerőtől kenyérüzem létesítését kérték, amellyel kiválthatták volna az elavult gépekkel dolgozó kisebb pékségek munkáját. Ezt követően a Karcagra beígért, de el nem kezdett kórházépítkezés szükségességét jelölték meg. A 4. pontban kérték az intézkedést a TVM beruházáson belül tervezett szuperfoszfát üzem megépítésével kapcsolatban, amely üzem beindítása ekkor kiemelten fontos lett volna a mezőgazdaság fejlesztésérő szóló kormányhatározat végrehajtása érdekében. Itt kiemelték, hogy tudomásuk szerint a szuperfoszfát üzem alapozási munkálatai már elkészültek. Az iparral kapcsolatos kérések között szerepelt még a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár ügye, amelynek korszerűsítése, újjáépítése, kibővítése tervbe volt véve, de a munkálatok itt sem kezdődtek el, sőt egyes hírek szerint felülről már a gyárnak más városba való telepítésén gondolkodtak. Teljes volt a tanácstalanság a szolnokiak részéről a Közlekedési Műszaki Egyetem kérdését illetően is. Ugyanis nem tudták, hogy áll a létesítendő egyetem ügye, sőt itt is olyan értesüléseik voltak, hogy az egyetem mégsem Szolnokra települ. A megye többi kérdése egy szolnoki öntözéses technikum létesítésével, a túrkevei mozival és a cserkeszőlői gyógyfürdő megépítésével kapcsolatban fogalmazódott meg.245 A szolnokiak fenti kérése alapján legalább három pontban tetten érhető az az óriási bizonytalanság, amelyben az országos szervek hagyták egy-egy adott megye vezetését a leendő beruházásokkal kapcsolatban. Úgy tűnik, a megyei vezetésnek időnként egyáltalán nem voltak információi a területükön elhelyezkedő vagy tervezett létesítmények jövőjével kapcsolatban: így pl. sem a törökszentmiklósi nagyüzem, sem a KME további sorsát illetően. A szuperfoszfát üzem építkezésével kapcsolatban pedig előfordulhatott, hogy egy Szolnok melletti minisztériumi nagyüzem, a TVM területén belüli munkálatokról nem volt naprakész információjuk, amely tükrözi a korabeli országos és megyei szervek közötti kommunikáció hiányát, valamint azt, hogy az országos szervek más dimenzióban mozogtak, mint az alárendelt megyei illetékesek. A Nagy Imre-féle „új szakasz” tehát nem tudott (vagy nem is akart) mindent egy csapásra megváltoztatni, így a legfontosabb dolgok 295 295 Uo. 112. p. 119

Next

/
Thumbnails
Contents