Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

dolgozók életszínvonala. Megnevezték a felelősöket is: a gazdaságpolitikában elkövetett súlyos hibákért elsősorban Gerő Ernőt tették felelőssé, hiszen túlnyomórészt ő irányította a gazdasági munkát a pártban és állami vonalon is. A KV határozatot hozott a gazdaságpolitika irányvonalának megváltoztatására: döntöttek az iparosítás és a nehézipar fejlesztési ütemének csökkentéséről, leszállították a beruházások mértékét és összegét, határoztak az összes, de különösen a nehézipari beruházások felülvizsgálatáról. Mérlegelni kellett azt is, hogy egy-egy beruházás megfelel-e az ország gazdasági és természeti adottságainak, valamint a népgazdaság egyes ágai arányos fejlesztése követelményeinek.286

Az új miniszterelnök Nagy Imre lett: az ő 1953. július 4-én, a Parlamentben elhangzott programbeszédével vette kezdetét az „új szakasz” reformkísérlete. Ennek során a legjelentősebb változtatások ugyan az agrárpolitikában következtek be, de a moszkvai elvárásoknak megfelelően bele kellett nyúlni az ötéves terv iparpolitikájába is: az 1953. évi 16,8 milliárd Ft-os beruházási előirányzatot 1954-re 11,8 milliárdra csökkentették. Ezen belül módosították a beruházások szerkezetét. Az ipar részesedése 46%-ról 35%-ra, a nehéziparé 41%-ról 31%-ra mérséklődött. A mezőgazdasági beruházások aránya ugyanakkor 13%-ról 24%-ra emelkedett, s a lakásépítésre fordított összegeké 6%-ról 11%-ra. Az új előirányzatoknak megfelelően számos nagyberuházást leállítottak, köztük a budapesti metró építését és a diósgyőri Lenin Kohászati Művek rekonstrukcióját.287 A nehéziparon belül a túlméretezett hadiipar leépítése volt a kormányprogram egyik fő célkitűzése. 1953-1954-ben e célkitűzések jegyében a szektort - az egész szocialista blokkban példa nélküli módon és mértékben - „civilesítették”: a hadiüzemek többsége váltóprofüt kapott, azaz (elméletileg) a profiljába tartozó polgári termékek gyártását kapta feladatául.288

Az I. ötéves terv és a felemelt ötéves terv megvalósítása során Szolnok megye lendületes iparosításában is törést hozott az 1953. júniusi KV-határozat. A Megyei Pártbizottság ugyanis még 1953. április 21-én is bizakodva jelentette ki, hogy - a helyi iparhoz hasonlóan - nagyok a fejlődési eredmények az országos jelentőségű ipar vonalán is. Hiszen addig olyan „nem remélt üzemek” épültek a megyében, mint a TVM, a Szolnoki Tejüzem, a Gépjavító, az

286 MNL OL-M-KS. 276-52-24. ő.e. Az MDP KV 1953. június 27-28-án megtartott ülésének jegyzőkönyve.

287 ROMSICS I. 1999. 377-378. p. Az 1953-as eseményekről és a gazdaságpolitikai fordulatról részletesen még: SZAKÁCS Sándor: Gazdaságtörténet. II. kötet. Főiskolai jegyzet, Bp., 2002. 200-206. p.; PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 239-261. p.

288 GERMUSKA P. 2003. 96. p.

115