Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
alapvető hibája volt, hogy nem foglalta magába a cipőgyár lakótelepének területét, így fordulhatott elő, hogy a már kialakult városias település azóta is „szabadon és tervszerűtlenül fejlődött”. Ráadásul politikailag nem volt elhanyagolható az a tény sem, hogy a település paraszti dolgozói elégedetlenek voltak a közművesítéssel, a középületekkel kapcsolatban. A megyei illetékeseknek közvetlen tudomásuk volt - még az I. ötéves tervidőszak alatt megépülő - újabb 350 lakásról is.270 Az OT Területi Tervezési (VI.) Főosztályán 1953 nyarának végére döntöttek Martfű osztályba sorolásáról, de ezt augusztus 27-én egy helyszíni kiszállás és tárgyalás is megelőzte. Végül Martfűnek a II. osztályba való sorolását támogatták, valamint egy olyan városfejlesztési terv kidolgozását, amely a korábban kidolgozott, ekkor már részlegesnek minősített tervekkel szemben biztosította volna a várható ipari és mezőgazdasági fejlődés igényeinek egységes terv szerint történő kielégítését. Martfű községet városi jellegű településsé kívánták fejleszteni. Városi funkcióinak hatásaival csak a legközelebbi községek esetében számoltak (így nem „zavarta” volna Szolnok és Tiszaföldvár fejlődését), igazgatási vagy egyéb központ jellegének kialakulásával pedig nem számoltak oly mértékben, hogy annak a városrendezési tervre hatása lett volna. A község fejlesztésének alapját elsősorban a Tisza Cipőgyár tervezett bővítésében látták. A gyár dolgozóinak létszámát a II. ötéves tervre 2500 főre kívánták növelni, míg nagyobb távlatban további 1000-1500 fős létszámnövekedéssel számoltak. Becsléseik szerint 15- 20 éves távlatban a bejáró és munkásszálláson lakó gyári dolgozók létszáma az ezer főt nem haladta volna meg. A lakosság távlati összetétele alapján 3 csoportot alakítottak ki :- nem helyi szükségletre termelő dolgozók (ipar, mezőgazdaság): 40%- kiszolgáló lakosság (igazgatás, kereskedelem, szolgáltatás stb.): 15% arculatú része alakult ki. Szolnok megyében még egyéb (mezőgazdasági jellegű) községek (tanyaközpontok) is létesültek az I. ötéves terv során: Cserkeszöllő, Rákócziújfalu, Pusztakócs, Örményes, Kétpó, Tiszatenyő, Jászágó. Forrás: Az első ötéves terv főbb eredményei Szolnok megyében. Szerk.: Salló Ferenc - Patonai József. Megyei Tanács VB. Tervosztály. 1956. 6.p. A tanyaközpontosítási, községesítési kísérletekről részletesen: ORBÁN Sándor: Tanyaközpontosítási, községesítési kísérletek a felszabadulás után. In: A magyar tanyarendszer múltja. Tanulmányok. Szerk.: Pölöskei Ferenc - Szabad György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. 362-398. p. 270 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 474/A.d. 3.p. A Szolnok Megyei Tanács VB levele az OT XXIV. Főosztályához. Tárgy: Martfű község osztályba sorolása. 20-32/1953.II.sz. Ea.: Salló Ferenc. 107
