Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
jászberényi gépgyár, a Hűtőgépgyár termékei adhattak okot a büszkeségre: az itt gyártott hűtőgépek szinte mindegyike világszínvonalú volt már, sőt a 120 literes „Lehel” hűtőszekrény paraméterei már jobbak is voltak a hasonló külföldi gyártmányoknál, bár a szekrények élőmunka-ráfordítása még mindig magasabbnak bizonyult, mint a világszínvonal.541 A Szolnok megyei vállalatok közül a legnagyobb exportpiaccal egyértelműen a Tisza Cipőgyár rendelkezett, amelynek termékei mintegy 50 országba eljutottak. Az Aprítógépgyár gépei megtalálhatóak voltak több szocialista országban, de akár Görögországban, Finnországban és Iránban is. Rendszeresen érkezett külföldi (és nem csak KGST) megrendelés vágott baromfira, feldolgozott tojásra, vajra, a vegyipar által előállított kénsavra és háziipari termékekre is. Mindemellett - ha lépésről- lépésre is - próbálták előtérbe helyezni az ipari termelés minőségi oldalának fejlesztését és ennek azért voltak számokban kifejezhető bizonyítékai is: pl. a megye összes ipari munkásán belül a szakmunkások aránya 1959 és 1964 között 41,4%-ról 50%-ra javult, a szocialista iparban dolgozó mérnökök és technikusok száma pedig már elérte a 2200 főt. Egyre inkább törekedtek a munkafolyamatok gépesítésére és a szalagszerű, folyamatos gyártás és szerelés megszervezésére (pl. Hűtőgépgyár). A II. ötéves terv folyamán kezdte meg Szolnok megye ipara a következő termékek gyártását: vegyipari gépek, gumitalp-lemez cipőkhöz, híradástechnikai berendezések. De ekkor kezdődött meg a műanyag-feldolgozás és a keverék-takarmány előállítása is.542 A tervidőszak végén a megyei ipar és a közlekedés terén az általános helyzet kielégítőnek tűnt. Mindezzel együtt az ipar és a közlekedés terén még számos probléma is jelentkezett, amelyeket a szolnokiak négy pontban foglaltak össze:- az élelemiszeripar feldolgozó kapacitása nem állt arányban a mezőgazdasági termelés volumenével (pedig a megye alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt). Különösen szűk volt még a húsfeldolgozó- és a hűtőkapacitás, valamint a raktártér- egyes ipari beruházások túlságosan elhúzódtak 541 Az alacsony munkaintenzitás a korszak szinte valamennyi magyar vállalatát jellemezte. A Hűtőgépgyár ennek ellenére be tudott tömi a kemény verseny fémjelezte nyugati tőkés piacokra is, de az általános gyakorlat nem ez volt a magyar iparban. Egyes kooperációs kapcsolatokra törekvő nyugat-európai vállalatok korabeli számításai szerint a nyugateurópaival szembeni alacsonyabb magyar bérszínvonalat egyes iparágakban „túlkompenzálta” a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaintenzitás. Forrás: CSIKÓS-NAGY B. 1996. 156. p. A magyar gyártmányú hűtőgépek alig egy évtizeddel az első hazai kísérletek (lásd Klement Gottwald gyár, 1955) óta óriási fejlődésen mentek keresztül, jelezve, hogy az itteni mérnökök sem alábbvalóak nyugati társaiknál. És akkor még nem szóltunk a Heller-Forgó-féle hűtőtornyok nemzetközi hírnevéről. 5« TÓTH J. 1965. 8-13. p. 247
