Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
Az egykori földesúri regálék az 1880-as években iparengedély alapján működtethető vállalkozássá, illetve állami egyedárusággá alakultak.240 Ezeket a jogokat a várostól rendszerint vállalkozók bérelték, és ekkor ezek megszerzésében a szabad verseny szabályai érvényesültek. Jászberényben 1884-ben már négy kivétellel zsidók voltak a kocsmák és boltok bérlői, kezükben volt a városi téglaégető és az italmérési jog is.241 Ennek ellenére előfordult, hogy a helyi keresztény elitek zsidó versenytársaikat adminisztratív eszközökkel, törvényellenesen próbálták visszaszorítani. Jászberényben például a volt redemptus birtokosokat tömörítő közbirtokosság árverés mellőzésével elvette egy részben zsidókból álló társaságtól a szabályosan megszerzett halászati jogot.242 Az 1880-as évek politikai küzdelmei a konzervatív-liberális kormánypárt és a partikuláris célokért küzdő parasztpárt között helyenként zsidóellenes arculatot öltöttek. Mindazonáltal a politikai antiszemitizmus hőfoka Jász-Nagykun-Szolnok megyében országos összehasonlításban csekélyebb maradt. Az országot 1882-83-ban, az ún. tiszaeszlári per idején elárasztó zsidóellenes pogromok elsősorban a nagyvárosokra, és a dunántúli, valamint felvidéki megyékre terjedtek ki. Jász-Nagykun-Szolnok megyében hasonló erőszakcselekmények nem történtek.243 Szintén a mérsékeltebb politikai klíma jele, hogy Szolnokon a századfordulón nem tudott szervezetet alakítani az antiliberális és keresztény-konzervatív Katolikus Néppárt, amely többek között ellenezte a zsidó vallás egyenjogúsítását. Ebben a helyi liberális politikai erők mellett nagy szerepet játszott az a tény is, hogy a területileg illetékes egyházfő (Samassa egri érsek) nem támogatta a mozgalom megalakulását.244 A Jász-Nagykun-Szolnok megyét alkotó régiók eltérő történelmi hagyományai (a Jászkunság idegenellenes, elzárkózó tradíciói) a jelek szerint kevesebb szerepet játszottak az antiszemitizmus helyi sajátságainak kialakulásában. Ebben elsősorban a gazdasági és szociális tényezőknek jutott 240 Az 1884-es ipartörvény és az 1888. évi XXXV. te. alapján. 241 Blénessy 1940a, 70. p. " MNL JNSZML Jászberényi redemptus közbirtokosság iratai, 36/1885. Weisz Adolf halászati joggal kapcsolatos fellebbezése. Az északkelet-magyarországi faluban Pészach ünnepének előestéjén eltűnt egy fiatal keresztény lány, akinek állítólagos elrablásával és rituális meggyilkolásával a szóbeszéd a falusi saktert és vendégeit vádolta, felélesztve a vérvád ősi mítoszát. Bár a helyi antiszemita hatóságok vádjai a bíróság előtt összeomlottak és az ártatlanul perbe fogott zsidókat felmentették, az országban pogromok kezdődtek, amelyeket a kormány csak a katonaság bevetésével tudott elfojtani. A tiszaeszlári perről részletesen lásd: Kövér 2011. 244 Szabó M. 1989. 78
