Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
A zsidóság továbbra is jellegzetes, könnyen felismerhető társadalmi csoportot alkotott. Jellemző maradt rá az endogámia, a sajátos gazdasági és foglalkozási koncentráció, a lakóhelyi szegregáció, és továbbéltek kulturális sajátosságai is. A magyar zsidók a korszak során végig széleskörű intézményrendszert (iskolák, karitatív, oktatási, művelődési intézmények, sajtó) működtettek, és a más országokban élő közösségekkel ápolt kapcsolatok is megmaradtak.235 Egy kisebbség gazdasági-társadalmi beilleszkedése és kulturális hasonulása természetesen nem egyirányú folyamat. Az integráció szoros kulturális kölcsönhatással jár, és több-kevesebb hatása mindig van a befogadó társadalomra. A zsidóságnak a magyar polgárosodásban játszott szerepe hangsúlyosabban érvényesült azokon a vidékeken, ahol a kulturális-gazdasági felhajtóerőt jelentő hagyományos polgári rétegek (városok, német telepesek, keresztény kereskedő elemek) gyengébbek voltak. A Jászság és a Nagykunság megrekedt paraszt-polgári fejlődése, gazdasági elmaradottsága és a zsidó vállalkozó elem távoltartása között egymást feltételező, erősítő összefüggést sejthetünk. A zsidók nem csak az anyagi kultúra javainak közvetítésével hatottak a befogadó társadalomra. Hasonlóan fontos volt, bár kevésbé ragadható meg adatokkal a szellemi javak cseréje. Például a paraszti gazdálkodás és a kézművesség árui mellett a népművészet termékeinek elterjesztésében is nagy szerep jutott a zsidó kereskedőknek. A 19. század utolsó harmadában kibontakozó tömeges háziipari árutermelést gyakran zsidó vállalkozók ösztönözték és szervezték. A kereskedők cikkei stílus- és ízlésformáló, igényt teremtő szereppel is bírtak. A házaló és vásározó kereskedők a hírek, a folklór műfajok (például az anekdota) és a ponyvairodalom terjesztői voltak. Ugyanakkor a népélet szereplőiként maguk is részévé váltak a folklórnak: a közmondásoktól, szólásoktól és adomáktól kezdve a népdalokon, meséken át a dramatikus népszokásokig. A népi játékok és népszínművek jellegzetes (humoros, karikírozott) típusai a zsidó kocsmáros, a - bátyus, tollas, bőrös, rongyos - házaló és a vásári árus voltak, amelyek nagyrészt lefedték az általuk a falusi társadalomban ekkor betöltött legfontosabb szerepeket.236 A dualizmus idején a zsidó és nem zsidó elitek kapcsolatának és a társadalmi integrációnak fontos fórumai voltak a szabadkőműves szervezetek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Törökszentmiklóson alakult az első páholy, Ákácz néven (1878-1900). A mozgalom helyi központjává az 1891-ben alakult szolnoki Alföld páholy vált. A szabadkőművesek a felvilágosodás, liberalizmus és a humanizmus eszméinek jegyében működtek, feladatuknak tekintették 235 Katz 1995. 236 Szarvas 1990., Ujváry 1990, Scheiber 1982. 76
