Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

II. Az integráció kora (1780-1918)

vidéki kereskedők árusító helyeit az ő boltjaiktól távolabb, a főtér déli végén, „a városháza előtti téren való kúttól lefelé a keresztnek nyúló” téren jelöljék ki.:2: A zsidó polgárok később számos telket vettek meg az innen kiinduló, Pest, illetve a Jászság belseje felé induló főút mentén. A zsinagóga is a jákóhalmi úton, a főtértől alig kétszáz méter távolságban épült fel. A zsidó lakóházak mintegy fele a Szabadság tér, illetve a zsinagóga körül vont 500 méteres körön belül helyezkedett el.

A parasztházból átalakított régi imaház és az 1890-ben épült új zsinagóga Jászberényben. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár

A jogi, társadalmi korlátok miatt a zsinagógák kezdetben (úri telkekhez tartozó) udvarokban, lakótömb védelmében, később is eldugottabb mellékutcákban épültek. Az emancipáció korszakában, a nagyobb és modernizáltabb közösségekben már főútra, térre néző, a közösség erejét és egyenjogúságát demonstráló épületek készültek. Ezek az új építészeti irányzatok és általában a modernizáció iránti fogékonyságot, illetve alkalmazkodást, valamint az erőteljes integrációs törekvéseket is jelezték. A legkorábbi fennmaradt zsinagóga, a mezőtúri (1830) stílusában a klasszicista református templomra emlékeztet, és feltehetőleg azonos építész munkája. Az ötvenes évek folyamán épült kisebb imaházak is klasszicista stílusban épültek (Jászapáti 1854, Törökszentmiklós 1857), sőt van erre kései példa is (Kunmadaras, 1880 körül). A községi zsinagógák szerény küllemű, a nagyobb *

222

72

Tehát a mai Apponyi tér délkeleti végén és a Szabadság téren. Jászberény tjkv, 1843- 1844, közli Kálmán 1916, 135-136. p.