Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
Értelmiségi pályák Zsidók számára legkorábban a bölcsészettudományok és az orvostudományok hallgatását engedélyezték II. József rendeletéi. Az Alföldön elsőként az orvosi pályán jelentek meg zsidó értelmiségiek a 19. század elején. Kezdetben magánpraxist folytatattak, később hatósági orvosként is alkalmazták őket. Az állandó egészségügyi ellátás kialakításában nélkülözhetetlennek bizonyultak. Szolnokra a tanácsi jegyzőkönyvek szerint 1848 és 1852 között egy keresztény és két zsidó orvos (Frankel Rudolf és Szüsz Dávid) érkezett.190 Zsidó volt az első orvos több kisebb településen, például Kenderesen és Dévaványán.191 A közegészségügyi ellátás megszervezése nyomán számos zsidó szakember került a falvakba. A századforduló táján az országban a körorvosok közel fele, a bábák negyede zsidó származású volt. Kevésbé ismert a zsidó szülésznők társadalmi szerepe, akiknek személyében a zsidóság a magyar paraszti élet legbensőbb régióiba nyert bebocsátást. Ez persze hosszadalmas folyamat volt. A vallási előítéletek és babonák mellett a paraszti bábák ellenállásával is szembe kellett nézniük. Egyik legjelesebb megyebeli képviselőjük az 1868-1888 között Kunmadarason működő Kerekes Julianna volt.192 A korszakban közszolgálatot vállaló zsidó értelmiségiek számára feltételként fogalmazódott meg a vallásváltoztatás, sőt a névmagyarosítás is. A források szerint erre az érintettek hajlandónak is mutatkoztak. A jászkun adminisztráció például 1861-ben visszavonta a nagy szótöbbséggel megválasztott dr. Lippe Ede kerületi főorvosi kinevezését, aki ezután sietve bejelentette kitérési szándékát.193 A zsidó szakemberek vezető szerepet vittek az új eljárások és szakmák meghonosításában. Jászberényben dr. Kohn Ignác 1871-ben gyógyfürdőt nyitott, ahol a kádfürdő mellett külföldről hozott fürdősókkal, gyógy iszappal, és egyéb különleges szolgáltatásokkal várta a vendégeket. Társadalmi megbecsültségét jelezte, hogy a Jász kerületi orvos- és gyógyszerész egylet pénztárnokává választották.194 A későbbi évtizedekben a zsidók közül kerültek ki a fogászat, a gyermekgyógyászat és a szülészet megyei úttörői. Az első zsidó jogtudós 1826-ban iratkozhatott be a pesti egyetemre. Ügyvédi pályán való elhelyezkedésükre már az ötvenes évekből van példa, de 190 MNL JNSZML Szolnok tjkv, 1848-1852. 191 Cseh-Szikszai 2001, Gaál 1978, 97. p. 192 Deáky 1994. 193 MNL JNSZML JKK Közgy. ir. községi jelentések, 40/1861. 194 Jász-Kun Naptár 1872, 21-24. p. 62
