Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
vándormozgalom mellett az ugyanekkor elfogadott váltótörvény (1840 évi XV. te.) hatásának is betudható.75 A megyei követek egy része tömeges antipátiáról, pogromszerű megmozdulásokról számolt be. A vallási eredetű antijudaizmust a zsidók gazdasági tevékenysége által fűtött indulatok is színezték.76 A váltótörvény enyhített az elidegeníthetetlen nemesi birtok és más feudális kötöttségek által korlátok közé szorított hitelviszonyokon. Lehetővé vált pénz kölcsönzése hatósági jóváhagyással, kötelezvény ellenében.77 Ennek eredményeképp a kortársak becslése szerint az évtized végére 300 millió ezüst forintra rúgott a nemesi birtokok teljes adósságállománya.78 A Jászkunságban folyó hitelezési tevékenység méreteit példázza, hogy csak 1840-ben a félegyházi Lővinger Márton boltjában 241 lakos 5296 váltó forint adósságot halmozott fel. 9 Az 1647-ben törvényben maximált 6%-os kamatnál többet a hitelezők elvben nem kérhettek. A mindennapi életben az uzsora széles körben alkalmazott gyakorlat volt.80 A modern hitelviszonyok kialakulásával a kiegyezés után visszaszorult, de a válságos időszakokban ezután is nagy jelentősége volt.81 1848 előtt 37 hitelintézet és egy bank jött létre Magyarországon, jelentős részben zsidó tőkéből és zsidó szakemberek irányítása alatt.82 Az elsőként, 1839-ben alakult Pesti Hazai Első Magyar Takarékpénztár idővel Heves és Külső-Szolnokban lévő birtokokra is folyósított hitelt. A korlátozott források és a hitelek rövid felmondási határideje miatt azonban a magánhitel a kiegyezés időszakáig domináns maradt.83 Szegényebb vidékeken a kereskedők számára a kölcsönügylet jelentette a * 120 75 Gonda 1992, 70-71. p. 76 Simon 1936, 57. p. 1840. évi XV. te. A váltó-törvénykönyv behozatik. Magyar Törvénytár, 1740-1835, 112-113. p. 78 Ungár 1935, 55-56. p. 79 MNL JNSZML JKK jkv, 1841, 278. sz. Erre utal például a szolnoki tanács 1842-es határozata, amely a közpénztárat felhatalmazta tízezer forint kölcsön felvételére „ha bár a törvényes kamatot felül múló terhesebb kamatra”. MNL JNSZML Szolnok tjkv, 1842. A vizsgált korszakban a legfontosabb szabályozó törvények: 1715. évi 51. te., 1723. évi 120. te. és az 1802. évi 21. te. Magyar Törvénytár, 1740-1835, 293. p. Lásd még: Szabad 1965, 189-193. p. A Pesti Kereskedelmi Bank a Wodianer és Fia bankház közreműködésével 1841-ben alakult, fő részvényesei a bécsi Rotschildok és a pesti Ulmann Mór voltak. Bácskai 1989, 149-150. p. 83 Ungár 1935, 49-50. p. 34
