Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
helyzetből felállítottak és levittek egy alsó pincébe. Ezt valószínűleg azért tették, mert az ütlegelések következtében fájdalmamban ordítozni kezdtem. Az alsó pincében újra gúzsba kötöttek és azt mondták, hogy újabb 10 perc gondolkodási idő alatt mondjam meg az elrejtett holmik rejtekhelyét. Ez így történt reggel 1/2 10.órától délután 6.óráig, hogy minden 10. percben e két egyén lejött hozzám a pincébe, és esetről esetre ütlegelésekkel bántalmaztak, miután semmi elrejtett vagyontárgyam rejtekhelyét - mivel elrejtve nem volt - bemondani nem tudtam. Egy ízben arra is kértem őket, hogy a gúzskötésből szabadítsanak ki, mert kezeim annyira el vannak halva, hogy szétvenni sem tudom. Ekkor kiszabadították kezeimet, felállítottak, és leülhettem a pince földjén lévő zsákdarabra. Nem sokkal utána újból lépteket hallottam, - ismét belépett a két személy egyike -, rám nézett, és azt mondta: még mosolyogni mersz te büdös zsidó. Ekkor olyan 3 arculütést adott, hogy megtántorodva nekiestem a hátam mögött lévő asztalnak, melyen üvegek voltak. Az üvegek közé esve azt mondta, hogy [ha] azok közül egy is eltörnék, majd lássa[m] a következményeket. Kis idő múlva ismét léptek közeledtek, s egy fegyveres csendőr lépett be rajta. -A csendőr minden kétséget kizárólag a helyi csendőrőrs parancsnokság személyzetéhez tartozott, mert úgy nyilatkozott, hogy: maga van itt? Összetett kezekkel kértem, hogy beszéljen a két idegen detektívvel, mert ha halálra vernek, akkor sem tudok vallani az általuk feltett kérdésekre, mert nekem elrejtett vagyontárgyam nincs. A csendőr azt felelte, hogy legyen nyugodt, tovább nem fogja bántalmazni, s ezzel a csendőr távozott. A csendőr távozását követő 10-15.percen belül a detektívek egyike újból lejött hozzám, s azt mondta, hogy menjek fel az udvarra ott lévő társaimhoz. Ott találtam úgy a 24 embert, mint ahogy reggel tőlük elszólítottak. A 24 egyén közül az alábbiak neveire emlékszem: Altmann Mór, Altmann István, Szigeti Imréné, dr. Scheiner Ernőné, Kelin Istvánné, Sohr József, Rosenfeld Lajos, Katona Pál, Katona Sándor, dr. Vincze Sándorné, dr. Czitner Miksáné, özv. Rosenfeld Miksáné, Bacher Jakabné, Grosz Lipót, Böhm Bertalan, Schwarcz Izsó, dr. Csontos Pál.Előadja végül, hogy a rajta esett bántalmak orvoslása, illetve megtorolhatása végett tanúként kéri kihallgatni Thék József községi jegyzőt, ki tudomása szerint jelenleg Kuncsorba községnél teljesít szolgálatot, továbbá vitéz Bana Imre községi írnokot, aki tudomása szerint a szolnoki internáló táborban van, és végül Csintalan Géza községi írnokot, aki tudomása szerint fogolytáborban van, arra vonatkozólag, hogy kik voltak azok az általa 267
