Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

utasait a németek gyógyszerért fogják elcserélni Svájcban.775 Voltak, akik az első csoportban pozíciójuk alapján járó biztos helyüket érzelmi okokból adták fel. Kertész Ignác, a dévaványai szentegylet elnöke például lányától és unokájától, Madarász Lipót, a szolnoki zsidó elemi igazgatója tanítványaitól nem tudott elszakadni. Mindketten Auschwitzban pusztultak el.776

A megegyezés részeként Kasztnerék egy közel 1700 „prominens” zsidóból álló listát is összeállítottak. Ebben a csoportban az I. deportálási zóna kivételével szinte valamennyi jelentősebb város zsidó vezetői és fontos személyiségei képviselve voltak. A szolnoki gyűjtőtáborból a történetírói, hittudományi és szépirodalmi munkásságáról is ismert Heves Kornél szolnoki és Herskovits József törökszentmiklósi rabbikat családjukkal együtt a gyűjtőtáborból Budapestre szállították.777 Az események sajátos paradoxonja, hogy Heves Kornél és más neves vallási vezetők (például az ultraortodox szatmári Teitelbaum rabbi) személyében a cionisták mozgalmuk elszánt ellenfeleit és ostorozó it mentették meg.778

Visszatérésük után az üldöztetéseket túlélt zsidó vezetők gyakran szembesültek súlyos vádakkal. Nem egy közülük az igazoló bizottság előtt kényszerült magyarázkodni. Egyesek ellen vádat is emeltek, és (bár az ügyek végül felmentéssel zárultak) éveket töltöttek vizsgálati fogságban.779 Az áldozatok hozzátartozói lényegében ugyanazzal (a nyilvánvalóan abszurd) váddal illették a zsidó tanácsok tagjait, mint később Kasztneréket: a szerelvények utaslistájának összeállításával bűnrészessé váltak az áldozatok halálában. Korábbi személyes sérelmek és konfliktusok, a hitközségi vezetők lágerekben játszott szerepe és magatartása további vádpontokat jelenthettek. A döntéshozók a válogatásnál természetesen előnyben részesítették családtagjaikat, barátaikat, mert az első szerelvényt kedvezményezett helyzetűnek vélték, de csak sejtéseik lehettek arról, hogy ez a döntés mások halálos ítéletét jelenti.

Schwartz Béla pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 25/1946. A mentőakcióról és annak szegedi vonatkozásairól lásd Molnár 1995, 146-151. p.

Dr. Neumann Andor ügyvéd vizsgálati anyaga. MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 104/1947., Varga 1994, 92. p.

Egy visszaemlékezés szerint a többiekkel együtt vitték el, majd Budapesten emelték ki őket a szállítmányból. USC SHOAH József S. visszaemlékezése.

A szolnoki rabbi írásaiban és beszédeiben a cionistákat több ízben a hazafias magyar zsidóság árulóinak bélyegezte. Lásd: Heves 1943.

Schwartz Bélát a szolnoki népbíróság első fokon 2 év fegyházra és mellékbüntetésekre (politikai jogok 5 éves felfüggesztése, 3000 forint pénzbírság) ítélte 1946. december 19- én. Fellebbezése nyomán a Népbíróságok Országos Tanácsa 1947. július 19-i ítéletében felmentette. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 125/1946.

237