Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
vezetőinek közbenjárására sem teljesítette azt a kérést, hogy a helyi zsidó elit egyik tagja Jászberényben vonulhasson gettóba. Ez az eset utal az adminisztratív vezetők mozgásterének korlátáira is.608 Amikor Theodor Dannecker SS-százados a sikeresen lebonyolított vagonírozás után a közreműködőknek ünnepi vacsorát rendezett, a magyar tisztikarból egyedül Bertóthy volt jelen. Arra nézvést, hogy a belügyi vezetés milyen követelményeket támasztott a vidéki rendőrfőnökökkel szemben, érdemes példaként idézni Máramarossziget rendőrkapitányának esetét.609 Dr. Tóth Lajos pontos és szolgálatkész végrehajtónak bizonyult. Irányítása alatt az előírt időpontra létrehozták a zárt gettót, ahol mintegy 12.000 embert zsúfoltak össze. Endre László államtitkár szemleútja során mégsem volt elégedett az eredményekkel. Kifogásolta a bevitt bútorok és ágyneműk mennyiségét és még nagyobb „hely takarékosságot” követelt.610 Tóthot, aki egyébként Baky László államtitkár sógora volt, Endre „ erélytelennek és nemzetiszocialista szempontból megbízhatatlannak” tartotta.611 Május 7-én tájékoztatták áthelyezéséről, de végül a várost csak május 22-én, az utolsó deportáló szerelvény elindítása után hagyta el. A belügyminisztériumban kapott szóbeli feddés után helyezték Jászberénybe. Bár háború utáni védekezésében hangsúlyozta, hogy büntetésből helyezték át, feltehetőleg a használható emberek közé sorolták, hiszen mindkét állomáshelyén megfelelt. Nyilvánvaló, hogy mindenkit nem volt mód leváltani. Az áthelyezések célja a nem eléggé lelkes végrehajtók „meggyőzése”, szubjektív tényezőktől való megszabadítása, egyben a gettósításban már jártas, megbízható szakértők „exportja” volt. Tóth Lajos szerint az Eichmann- kommandó „tanácsadói” mellett a BM által kirendelt rendőrségi detektívek és csendőrnyomozók is ellenőrizték őt, tevékenységéről naponta jelentéseket küldtek.612 Az üldözötteken segítő bármiféle tevékenység jellemzően csak a különféle hatalmi ágak képviselőinek együttműködése, egyetértése esetén volt lehetséges. Segítethette ezt a törekvést a vezetők között régebbi ismertség, Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 5/1946. A továbbiakra lásd: Illényi László alispán és társai pere. USHMMA 25004 M. Reel 93. 40029, Vol. 17. Tóth visszaemlékezése szerint az államtitkár a gettót „panziónak” nevezte és kijelentette, hogy „sok az ágy, a sezlon, tessék szalmára feküdni és pokróccal, nem paplannal, dunyhával takarózni”. 611 Dr. Illényi László alispán vallomása. USHMMA 25004 M. Reel 93. 40029, Vol. 17. Lásd még Tóth tanúvallomását saját perében, BFL Nb. ir. 1243/1948. 201
