Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

hatalmi szférájába tartozó zsidóságot tervszerűen elpusztítja.567 Horthy és környezete legkésőbb 1944. május-június fordulóján megkapta az ún. Auschwitzi jegyzőkönyvet is, mely a haláltáborból megszökött foglyok leírása alapján adott részletes leírást a megsemmisítő program működéséről.568 Az is világos volt a közigazgatási vezetők számára, hogy a vármegye gettóiba zárt emberek jelentős hányada munkaképtelen, hiszen a férfiak többségét munkaszolgálatra vitték.

Alexander Imre a német megszállás után nyugdíjazását kérte, régi kollégájával és barátjával, Scheftsik István központi járásbeli főszolgabíróval együtt. Az alispán azonban nem vonult vissza teljes mértékben az ügyek intézésétől. Megjelent a nyilvánosság előtt, és hivatalának iratait június 13-ig aláírta. Formailag csak a június 20-ai megyegyűlésen köszöntek le.569 Valójában a „színfalak mögött” a személycsere már korábban végbement. A belügyminisztérium által az alispánra gyakorolt politikai nyomás révén a gettókkal kapcsolatos ügyek és a sajtó irányítása június elején ambiciózus helyettese, a röviddel korábban kinevezett Áts Ferenc főjegyző kezébe került.570 A két tisztviselő nyugdíjazásakor ügyeltek a formaságok betartására. Az alispánt és a főszolgabírót ünnepélyes külsőségek között búcsúztató közgyűlés feliratban biztosította a Sztójay-kormányt támogatásáról.571 Az alispáni széket végül nem, a szolnoki főszolgabírói posztot csak júliustól töltötték be. Ekkor helyezték át Szabó Ferenc szolnoki polgármestert is.572 A közigazgatás többi tagja a helyén maradt 1944 októberéig, amikor a front elérte a vármegyét.

Alexander tehát vonakodó politikai magatartása ellenére fontos szerepet játszott a zsidók gettósításában. A háború utáni felelősségre vonás során ő is igyekezett elkenni saját felelősségét. Tanúvallomása szerint „csak 10-12 nappal

Számos más forrás mellett erre utal Ottlik György újságíró jelentése, akit Sztójay Döme berlini követ tájékoztatott a birodalom zsidópolitikájában beállt fordulatról. Sztójay hangsúlyozta, hogy a zsidókérdés „megoldása” a gyakorlatban szisztematikus népirtást jelent. Ottlik György jelentése a Külügyminisztériumnak, 1942. október 10. MNL OL K64-1942-41-437.

Haraszti 2005. A kormányfő emlékirataiban a felelősséget elhárítandó valószínűleg tudatosan csúsztatott, amikor azt állította, hogy csak július elején értesült a haláltáborok tényeiről. Horthy 1990, 291. p.

569 MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 11314/1944.

Nemzeti Jövőnk, 1944. június 6. 1-2.p., június 13. 1. p.

571 Nemzeti Jövőnk, 1944. június 20. 1. p.

Nagybánya polgármesterévé nevezték ki, ezt azonban nem fogadta el, ezért végelbánás alá vonták. Utódja, Takács József csak augusztusban érkezett a városba, neki tehát alig néhány hetes regnálás jutott.

191