Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
miatt sok helyen az egy vagonra jutó létszám ennél jóval több is lehetett. A fémtetejű kocsik a hőségben felforrósodtak. Az áldozatok különösen a levegőtlenségtől és a szomjúságtól szenvedtek. Szinte minden vagonban voltak halottak, különösen az idősek közül. „A vagonok színültig lesznek emberekkel. Nyolcvan személy, négy ló helyén. Mindenki a csomagján ül, háttal egymásnak. A vagon úgy tele van, hogy alig lehet megmozdulni. ” A szükségletek elvégzésére egyetlen vödör szolgált: „egy takaró mögé bújnak el, sokszor egy kabát mögé. Azután elküldik az edényt az ablak felé, a falak mentén. Ott a rabbi vállalta el - sokaknak a tiltakozása ellenére - hogy kidobja a tartalmát az ablakon át, a drótok között. ”562 IV. 4. Tettesek: a magyar közigazgatás A német megszállás után a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közigazgatás személyi összetételében szinte változatlan maradt és folytatta addigi munkáját. Itt nem történtek jelentős személycserék június végéig, annak ellenére, hogy a vármegye vezetőinek többsége a volt kormánypárt mérsékelt szárnyához tartozott és szoros kapcsolatokat tartott fenn a politikai ellenfelei és a német hírszerzés által „várbeli klikként” emlegetett csoporttal. Ide tartozott a kormányzó családja és Horthy konzervatív arisztokrata hívei. A szolnoki közigazgatás kulcsfiguráit a kollaboráns magyar titkosrendőrség jelentései politikailag veszélyes, „angol- és zsidóbarát, liberális” személyekként említették.563 Jász-Nagykun-Szolnok megye szülötte, Horthy Miklós nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a vármegyei közigazgatás megbízható személyekből álljon. Amikor a kormányzó régi híve, a vármegyei birtokos nemesi családokat képviselő roffi Borbély György főispán 1939 márciusában meghalt, Horthy ismét közvetlen környezetéből választotta ki a kormánypolitika helyi őrét. A választás pertu bizalmasára, felesége unokaöccsére, báró monyorói Urbán Gáspárra esett. A mérnök végzettségű főispán mezőgazdasági szakértőként volt ismert. A mezőtúri választókerület kormánypárti képviselőjeként (1931-1939) többek között az 1936-os földreform előkészítésében vett részt és a mezőgazdasági munkavállalók kötelező biztosításának ügyével foglalkozott. A képviselőházi naplók tanúsága szerint az ülésteremben meglehetősen passzív, inkább a bizottságokban és választókerülete ügyeinek intézésében jeleskedő képviselők közé tartozott. A korszak főispáni iratai nem maradtak fenn, ezért Urbán működésének részletesebb értékelésére nem vállalkozhatunk. A sajtóban megjelent beszédei és közgyűlési felszólalásai azonban politikailag mérsékelt álláspontról tanúskodnak. A korszakra általánosan jellemző jelszavak 562 Müller 1993. 563 MNL OL K 148. 1200. cs. 189
