Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
lakóit.535 Egy túlélő szerint panaszaik nyomán a náci tiszt azonnal gulyáságyút hozatott, amelyből főzeléket osztottak a foglyoknak.536 A kínvallatások ellen egy alkalommal személyesen lépett fel, ekkor szemtanúk szerint szitkozódott és vadállatoknak nevezte a magyar csendőrnyomozókat.537 Az SS-tiszt „emberséges” gesztusai nyilvánvalóan taktikai okokra vezethetők vissza. Célja az áldozatok megnyugtatása, ezzel a zökkenőmentes lebonyolítás biztosítása volt. Német érdek volt az is, hogy a deportáltak munkabíró részét megfelelő fizikai állapotban vegyék át, hiszen őket (egy ideig legalábbis) valóban dolgoztatni akarták. Ez a magatartás azt a törekvést is szolgálhatta, amely a németeket kíméletesnek és humánusnak igyekezett beállítani a „barbár” magyarokkal szemben. Több forrás szerint ennek bizonyítására filmet is készítettek, amely bemutatta a csendőrök kegyetlenkedéseit. Ehhez olyan trükkfelvételeket társítottak, amelyeken a német területre ért zsidókat a Vöröskereszt élelemmel látja el, és ápolásban részesíti. A filmet propagandacélból több ízben bemutatták a semleges államok képviselőinek.538 Egy túlélő vallomása szerint hasonló felvétel Szolnokon is készült, ezt azonban további adatok nem támasztják alá: „a szolnoki kivagonírozásnál határozottan emlékszem arra, amikor [Homoki László százados] azt az utasítást adta csendőreinek a híradó filmfelvételnél, hogy: most üssétek őket erősen. ”539 A szolnoki rendőrök a kerítésen kívül teljesítettek szolgálatot, a belső őrség a más városokból érkezett próbarendőrök feladata volt. A túlélők tanúvallomásai szerint a 18-20 éves fiatalok többnyire szigorúan fegyelmezték, nem ritkán fosztogatták, megütötték, megalázták áldozataikat. Például előszeretettel takaríttatták a latrinát vagyonos zsidó nőkkel, és idős embereknek is kalaplevéve kellett tisztelegni előttük. Különösen a németek jelenlétében voltak aktívak. Utóbbiak a rendszeres ellenőrzéseket leszámítva mindössze Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 5/1946, Szabó Ferenc polgármester és társai pere BFL Nb. XVII/1016/1948. 536 USC SHOAH Izabella F. visszaemlékezése. Dr. Székely Sándorné és Gere Lajos vallomása. Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 5/1946. Braham szerint a filmet a náci propaganda-minisztérium munkatársai Nagyváradon forgatták, Ferenczy csendőr alezredes népbírósági tanúvallomásában viszont úgy emlékezett, hogy ez Debrecenben történt. Lásd: Braham 1997, 646-648. p., Karsai - Molnár 1994, 232. p. A film elkészültét egyébként a kutatások nem igazolták illetve nem tudunk az esetleges kópiák hollétéről. Epstein Júlia tanúvallomása, 1946. október 29. Homoki László csendőr százados pere. BFL B. 23487/1949. 184
