Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
A szolnoki gyűjtőtábor területét a Szabó Ferenc polgármester vezette bizottság jelölte ki. Tagjai Bertóthy Dezső rendőrkapitány, Bánhidi rendőrfelügyelő és a városi tisztiorvos voltak. Több helyszínt is megvizsgáltak a város déli, ipari negyedében (VII. kerület), elsősorban zsidó cégek ingatlanait (egy fűrésztelepet és egy téglagyárat) valamint az épülő közkórházat. Végül a Cukorgyár területén az idénymunkások ötszáz főre méretezett tömegszállását (Gyökér utca) és a raktárakat találták megfelelőnek több ezer ember befogadására. Elsőként Szolnok két gettója, majd a vidéki gettók lakóit szállították be. Összesen 4666 fő érkezett ide tizenöt település tizenhét gettójából. A műveletet június 20-ára fejezték be.525 Ez a létszám jóval kevesebb volt annál, mint amire a deportálás irányítói előzetesen számítottak. A szegedi értekezleten elhangzott összesítő adat szerint Jász-Nagykun- Szolnokból és Békésből 6142 embert kellett volna a cukorgyári gyűjtőtáborba szállítani. A végleges szám ennek alig több mint háromnegyede volt. A radikális csökkenés okai között szerepelt az elköltözés illetve menekülés, túlnyomórészt Budapestre, bujkálás, halálozások, de elsősorban a tömegesen érkező munkaszolgálatos behívók. A szegedi értekezleten csak rövid, egy-két napos itt-tartózkodásról volt szó, illetve az volt az irányelv, hogy a beérkező transzportokat egymást váltva szállítják majd el. A gyűjtőtábor megfelelő kiépítését ezért a (kisebb létszámmal és időhatárral kalkuláló) közigazgatás nem végezte el, de erre idő és források híján nem is lett volna képes.526 Az élelmezés és egészségügy megszervezéséről az utasítások szerint a németeknek kellett (volna) gondoskodniuk.527 Ezért egy-két napon belül, amikor megérkeztek a vidéki transzportok és az időjárás esősre fordult, az üldözöttek helyzete kritikussá vált. Csak egy részük került fedél alá a munkáslakásokban és az üzem betonpadlós csarnokaiban, a többiek az udvaron töltötték az éjszakát. A közegészségügyi létesítmények rövid idő alatt tönkrementek, latrinát kellett ásni, sokan víz- és élelemhiánytól szenvedtek. 528 Német utasítás volt, hogy az elszállítottaknak legalább öt napra élelmet adjanak, és arra az esetre, ha az út Az adatokat lásd: Csősz 2007. Az akció költségeit a zsidók elrabolt vagyonából fedezték. Az összegek megelőlegezése és az építési anyagok előteremtése azonban a közigazgatás feladata volt. Az 1944. június 10-i szegedi értekezleten kiadott utasítás a zsidók gyűjtőtáborba való beszállítására. 14. pont. Horváth Ernő főhadnagy pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 58/1946. A továbbiakra lásd: Horváth Ernő rendőr főhadnagy és Dudás István törzsőrmester perei. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 58/1946., 51/1946., Olajos István rendőr őrmester és 19 társa vizsgálati anyaga, Szolnoki Nü. ir. 19/1947. 182
