Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

szolnoki szárnyparancsnok, tehát az illetékes osztályparancsnok helyettese irányította.

A rendőrök szerepe a városi gettók felszámolásával rendszerint befejeződött. A történeti emlékezet ezért a gyűjtő táborokba tömörítés és a deportálás végrehajtását kizárólag a csendőrség tevékenységéhez kapcsolja. Valójában a létszámhiány miatt a rendőröket ebben a fázisban is gyakorta bevetették. Szolnokra a beszállítás végrehajtására és a tábor őrzésére egy rendőriskolásokból álló, 40-50 fős egységet vezényeltek.513 A rendőrség és a csendőrség helyenként már a gettókból történő elszállításkor túlkapásokat követett el. Az utolsó darabig elszedték a zsidóktól az iratokat, fényképeket, helyenként bántalmazások is előfordultak. Az elvett javak jelentős része az ellenőrző hatósági közegek zsebébe került.

A szegedi értekezleten kiadott irányelv szerint a mentesítettek és a vegyes házasok bent maradhattak a gettókban. A dévaványai csendőrőrs parancsnoka szerint a beszállítás reggelén (június 16.) az osztályparancsnokságról írásos utasítást kaptak, hogy engedjék őket szabadon. Még aznap délután azonban a főszolgabíró telefonon utasította őket, hogy vigyék a vegyes házasokat is a többiek után.514 Túrkevén Szilágyi Dávid ügyvédet, az 1919-es ellenforradalmi polgárőrség volt parancsnokát detektívek letartóztatták, és menetrendszerű személyvonaton vitték a szállítmány után a szolnoki cukorgyárba.515 A munkaszolgálatra kirendelt orvosokat is elhurcolták néhány nappal a deportálás előtt.516 A rendelkezés megváltoztatása Endre László államtitkár személyes akciója volt, aki nem foglalkozott a döntés nyomán várható ellátási nehézségekkel. Emiatt állítólag még kollégájával, Baky Lászlóval is konfliktusba került.517 *

Endre utasítása szerint a „kétes zsidókat” is a gyűjtőtáborba kellett szállítani, és ott dönteni mentesítésük ügyében. Ezt az ún. hármas bizottságok hatáskörébe utalták, amelyeknek tagjai a városokban a rangidős csendőr csapattiszt, a polgármester és a rendőrség parancsnoka voltak. A járásokban a

Nagyváradról, Miskolcról és Sátoraljaújhelyről, Horváth Ernő felügyelő parancsnoksága alatt. Feladatuk kezdetben a bombázott városrészekben és a zsidó ingatlanoknál a tömegessé váló lopások, betörések megakadályozása volt. Olajos István rendőr őrmester vizsgálati anyaga. MNL JNSZML Nü. ir. 19/1947., Horváth Ernő főhadnagy pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 58/1946.

Egy-két nap múltán ezt az utasítást körrendelet formájában is megkapták az őrsök. Kelemen Antal vallomása saját perében. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 61/1947.

515 MNL OL K 148. 1200. cs. 520-523. p., MNL JNSZML Túrkeve pm. ir. 3623/1944.

516 MNL JNSZML alisp. ir. 4441/1945.

Lásd erre Baky László kihallgatását és Hajnácskőy László csendőr ezredes

tanúvallomását. Karsai-Molnár 1994 96. és 382. p.

179