Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

Makói rendőr ellenőrzi a szolnoki zsidók beköltözését a gettó kapujánál, 1944. május 15-én. Forrás: MNL Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára, Makói rendőrkapitányság ir. 2169/1944.

IV. 3. Gyűjtőtáborok és deportálás

A szolnoki zsidók gettóba szállítása május 15-én hajnalban kezdődött meg. Ezekben az órákban indultak meg a tömeges deportálások az ország északkeleti felében. A németek és magyar támogatóik a gördülékeny végrehajtás érdekében a csendőrség területi beosztása szerint deponálási zónákra osztották az országot és egymás után ürítették ki azokat.507 Jász-Nagykun-Szolnok megye három csendőrkerület találkozási pontján feküdt, így helyzete speciális volt. A vármegye területe - a Jászság kivételével - a negyedik deponálási zónához (VE, debreceni és V., szegedi csendőrkerület) tartozott. A térség közigazgatási és rendvédelmi vezetői az 1944. június 10-ei szegedi közigazgatási értekezleten

Endre László javaslatával szemben, aki a fővárosban kezdte volna az akciót, a csendőrkerületek deponálási akcióinak sorrendje végül Eichmann döntése alapján a következő volt: kassai (I. zóna), kolozsvári és marosvásárhelyi (II. zóna), székesfehérvári és miskolci (III. zóna), szegedi és debreceni (IV. zóna), pécsi és szombathelyi (V. zóna) és budapesti (VI. zóna).

177