Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
közigazgatási vezető támogatásával.494 A racionális szempont mellett az is valószínű, hogy a németek által sokszor megalázott honvédség egyes vezetői ily módon a nemzeti szuverenitás maradékát védelmezték. A vidéki gettókban emiatt különleges jelentősége volt a posta működésének. Ezt a helyi végrehajtók döntései jelentősen befolyásolták. A központi rendelet megtiltotta ugyan pénz, értékek és csomagok eljuttatását a gettókba, levelek és idézések viszont kézbesíthetőek voltak.495 Jász-Nagykun- Szolnok megyében például a kezdetben viszonylag enyhe rendszabályoknak köszönhetően a gettókból behívottak mind bevonulhattak.496 A kollaboráns belügyminisztérium a honvédségi akció miatt igyekezett elérni, hogy szigorítsák a gettók rendszabályait. Június elején Szolnok rendőrkapitánya szigorú zárlatot rendelt el a gettókban: megtiltották a kijárást és a posta működését.497 A gettók lakóit a nagy munkaerőhiány miatt sok helyütt mezőgazdasági munkára osztották be, és történtek kísérletek arra is, hogy ezeket a munkáscsoportokat ne vigyék el. Ez szintén a munkaerő megtartására tett erőfeszítésként értelmezhető. A kiterjedt és lelkes kollaboráció mellett a közigazgatási vezetők egy része kísérleteket tett az üldözöttek helyzetének javítására, a folyamat késleltetésére, nagy ritkán egyéni mentőakciókra. Ez végül csak az ország néhány pontján hozott (időleges) részsikereket. Szolnokon Alexander Imre alispán már május 1-jén rendkívüli értekezletet hívott össze május 10-ére, a szolnoki vármegyeházára. Itt a járási főszolgabíróknak és a megyei városok polgármestereinek már kész gettótervekkel kellett megjelenniük.498 Az értekezleten az alispán elsősorban azt a központi alapelvet hangsúlyozta, hogy az elkülönítés „keresztény polgári érdekek” sérelme nélkül, tehát minél kisebb területen, kevés költözködéssel, Lásd Ferenczy 1944. május 10-ei és 29-ei valamint június 12-ei jelentéseit. Karsai - Molnár 1994, 506., 516-517 p. Előbbieket „szabályellenes” jelzéssel azonnal vissza kellett küldeni, utóbbiakat csak akkor, ha azt a helyi hatóságok megakadályozták. Lásd: Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére. 1944. június 2. Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 5/1946. Szemben más hatóságok döntéseivel, ahol a behívót kapott férfiakat nem engedték ki a gettóból. MNL SZSZBML, V.B. 347. Kisvárda k. ir. 4495/1944. 497 Kovács Nagy Pál pere. MNL HBML XXV. 1. 367/1947., Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 5/1946. Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánjának 14618/1944. sz. rendelete a gettók létrehozásáról. 1944. május 10. MNL JNSZML Kisújszállás pm. ir. 4566/1944. Az értekezlet a megyeháza ma Jász teremnek nevezett helyiségében zajlott le. 174
