Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
tisztként egy zsidó század parancsnokává neveztek ki, a tanúvallomások szerint emberségesen bánt a munkaszolgálatosokkal.416 Egy Jászságból és Budapestről sorozott munkaszolgálatos század tagjai 1940 körül. Forrás: Kertész Gyűjtemény11''1 A munkaszolgálat megalázó rendszere ismételten nyilvánvalóvá tette, hogy az antiszemita politikai rendszer a zsidókat másodrangú állampolgároknak tekinti. Ez sem tudta alapjaiban megváltoztatni a magyar zsidók többségének hazafias álláspontját vagy legalábbis rendszerhűségét. Ezt az optimizmust a belpolitikában tapasztalható enyhülés is alátámasztani látszott. A Kállay- kormány újabb korlátozó intézkedéseket hozott, például a zsidókat földbirtokaiktól megfosztó, 1942-ben megjelent „negyedik zsidótörvényt”, de folyamatosan tett enyhítő gesztusokat is a zsidó közösség felé. 418 Emellett határozottan visszautasította a zsidók megjelölésére és kitelepítésére vonatkozó 142 MNL JNSZML Szolnoki Népügyészség 222/1947. Blénessy János ügye A honvédségben 1939 után fegyvertelen szolgálatra kényszerített zsidók helyzete Magyarország háborúba lépése után fokozatosan rosszabbodott: megvonták tőlük az egyenruha-viselés jogát, majd 1941-től a (képen látható) nemzetiszín karszalagot sem engedélyezték számukra. A korai időszakban, magyar területen szolgáló századoknál a bánásmód többnyire elviselhető volt. A későbbiekben azonban sok alakulatnak, különösen a szovjet fronton, brutális bánásmód jutott osztályrészül. Az 1942. évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól. Magyar Törvénytár, 1942. 89-109. p.
