Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
I. Bevezető
dokumentumainak. Számos színvonalas társadalom- és helytörténeti tanulmány segítette értelmezési horizontom és fogalomkészletem bővítését.1 Jász-Nagykun-Szolnok megye helytörténeti szakirodalmát áttekintve feltűnő, hogy a régióban élő legnagyobb létszámú és legfontosabb szerepet betöltő kisebbség története az elmúlt másfél évszázadban kevéssé ragadta meg a helyi kötődésű szakemberek és a műkedvelő szerzők figyelmét. Monografikus igényű szövegeket a zsidókról és a helyi társadalomban játszott szerepükről kizárólag a zsidó közösségek tagjai írtak. A második világháború előtt született művek történelemszemléletét a hazafias, lelkesen integrációpárti szellemiség jellemezte. Ennek hevülete olykor eltorzította az egyébként pontos, jórészt primer forrásanyagra támaszkodó szerzők következtetéseit.2 1945 után a nagykunsági közösségek történetéről jelent meg két, szintén színvonalas, de az említett elfogultságoktól mentes összefoglalás. Aprólékos részletességű adatolásuk, szerzőjük saját emlékeire és más visszaemlékezésekre is támaszkodó belső nézőpontja miatt a téma alapvető forrásmunkái.3 Az 1929- ben kiadott Magyar Zsidó Lexikonban csak a neológ hitközségek egy része szerepel, az ortodox községek Tiszabő kivételével kimaradtak belőle. A foglalkozási megoszlásra, személyi adatokra vonatkozó információi használhatóak, a közösségek múltjára vonatkozó, részben a helyi ismeretekre, szóbeszédre alapuló adatai viszont nem mindig megbízhatóak.4 Hasonlóan értékelhetők az Izraelben kiadott hitközség-történeti enciklopédia (Pinkas ha’kehilot) szócikkei is.5 A témához való ideológiai viszonyulás történeti fordulatai ellenére a nem zsidó helytörténetírásnak a témával kapcsolatos alapvetően periferikus látásmódja alig változott. A dualizmus korának összefoglalásait döntően az a szemlélet hatotta át, amely a zsidóságot kizárólag felekezetnek tekintette. A korabeli szerkesztők nem mulasztottak el zsidó polgártársaikról is néhány sorban megemlékezni, azt azonban jellemzően kötelező tiszteletkörként fogták Haszonnal forgattam a tágabb térségre vonatkozó helytörténeti feldolgozások közül többek között a Dél-Alföldre illetve a Kiskunságra Karády Viktor és Ö. Kovács József, Pest megyére Moess Alfréd, Hevesre O. Szegő Ágnes és Horváth László, Debrecenre és a Hajdúságra Gonda László és Harsányi László, Szabolcsra Gábor Anna tanulmányait. A holokausztot feldolgozó helytörténeti munkák közül terjedelmében és színvonalában is kiemelkedik a Nógrád Megyei Levéltár vállalkozása: Szederjesi-Tyekvicska 2006. Kálmán 1916b, Kálmán 1916a, Szabó A. 1904, Heves 1938, Csató 1927. Herskó 1977, Herskó 1990. Ujváry 1929. Lásd Pinkas ha’kehilot, valamint az enciklopédia adatgyűjtő kérdőívére érkezett kéziratokat: YVA E/7-4. 15
