Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
Ugyanakkor a „zsidó veszély” elleni közös fellépés jegyében igyekeztek oldalukra állítani a szélsőjobb szavazóit.409 Az ellenük folytatott propagandakampány és a kormánypártnak kedvező választási manipulációk ellenére a szélsőjobboldali pártok számára az 1939. májusi parlamenti választások nagy sikert hoztak. A korábbi néhány mandátumhoz képest 49 parlamenti helyet szereztek, és a legnagyobb ellenzéki erővé váltak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legerősebb szélsőjobboldali párt, a Meskó Zoltán vezette Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt a szavazatok 28 százalékát szerezte meg. Maga mögé utasította a térségben hagyományosan jó pozíciókkal rendelkező kisgazdákat, annak ellenére, hogy a részben a nincstelen agrárproletárok és cselédek közül verbuválódó szimpatizánsaik közül sokan nem is rendelkeztek szavazati joggal. Jászberényben jóval a megyei átlag alatt volt az általuk megszerzett voksok aránya, a másik két jászsági kerületben azonban a szavazatok több mint 40%-át nyerték el.410 Jászapátiban, Hubay Kálmán nyilasvezér szülőhelyén az első fordulóban a nemzetiszocialista jelölt kapta a legtöbb szavazatot.411 A szélsőjobb elsősorban populista ígéretei és elitellenessége, főként a radikális földreformmal kapcsolatos elképzelései miatt vált népszerűvé. Ezzel szorosan összefüggő antiszemita programja is széles körű támogatást élvezett, bár az említett két választókerületben a zsidók „túlhatalmára” hivatkozók kezében meglehetősen kevés konkrét érv volt: a zsidók aránya az egy százalékot is alig érte el, szerény közéleti befolyással bírtak, és itt nem voltak jelentős zsidó kézben lévő birtokok vagy nagyvállalatok sem. A sajtóban és nyilvános beszédekben folyó hangulatkeltés 1938-1939-ben fizikai atrocitásokhoz is vezetett, zsidó vállalkozások hirdetőoszlopait rongálták meg, ablakokat törtek be. A legsúlyosabb eset Jászárokszálláson történt: vadászpuskával lőttek be egy kereskedő ablakán.412 A Jász Hírlap egyes szerzői nem voltak elégedettek a cikkeik által is szított helyi antiszemitizmus hőfokával. Dr. Erdős István, a MÉP kerületi szervező titkára 1939 novemberében a korlátozó intézkedések „becsületes 140 A kisgazdapárti Jenes András lejáratására egy négy évvel korábban megjelent cikket idéztek, amelyben a politikus (állítólagos) zsidó származására utaló kijelentéseket tett. Az „Üzenet a nyilas testvéreknek!” című írás a szélsőjobboldal híveit környékezte meg, hogy a „törzsökös magyar” kormánypárti jelöltre szavazzanak: „...nem értjük, hogy egy nyilas testvér [...] hogy támogathat zsidószármazású képviselőjelöltet? [...] ezt a jobb választást várják önöktől testvéri szeretettel a keresztény magyar választók”. Jász Hírlap, 1939. május 17. 4. p. és május 20. 4-5. p. 410 Földes - Hubai 1999. 411 Nemzeti Jövőnk, 1939. június 3. 1-2. p. 41~ MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 622/1427/1940. és Jász Hírlap, 1938. május 7. 5. p.
