Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
az elit körében még magasabb) valamint a szolnoki zsidók kiemelkedő ellenforradalmi érdemei is közrejátszottak. A Bender család csoportképe 1922-ből. Forrás: Kertész Gyűjtemény391 Jászberényben 1939-ben a testületi tagok 17,5%-a volt zsidó, ez tehát a szolnokinál magasabb reprezentációs arányt jelentett. A megye más részein azonban markánsan eltérő a kép: itt addigra csaknem teljesen kiszorították a zsidókat a testületekből.392 A megye keleti, túlnyomórészt református vidékein erősebb volt a helyi politika jobboldali fordulata, amelyben a térség ellenzéki, függetlenségi hagyományai mellett talán szerepet játszhattak (a megye nyugati részével szemben) ortodox többségű zsidóság eltérő integrációs jellemzői. Kevesebb volt az áttérések és vegyes házasságok száma, így a személyes kapcsolatok hálója is kevésbé volt szoros. 133 391 Bender Jakab (1861-1939) jászberényi vaskereskedése a térség egyik legnagyobb hasonló vállalkozása volt. Üzlete a főtér és a Zirzen Janka utca sarkán ma is álló sarokházban működött. A képen látható négy lánya és két fia közül négyen a holokauszt áldozatai lettek. 392 Karcagon és Mezőtúron 3-3, Kisújszálláson és Túrkevén 2 fő.
