Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a két világháború között ilyen választási lehetőség nem volt, a baloldali és liberális ellenzék gyengesége miatt. Ilyen pártok jelölteket sem indítottak, ezért a zsidó polgárok a (nyílt) szavazás során a kormánypárt és a kisgazdák jelöltjei között választhattak. Úgy tűnik, hogy nem csak a keresztény társadalom elitjéhez fűződő gazdasági, politikai és rokoni kapcsolataira támaszkodó zsidó elit, de a középosztály zöme is a kormánypártot támogatta. A műveltségi és vagyoni cenzus miatt a zsidók a választópolgárok között számarányukhoz képest kétszeres-háromszoros arányban voltak jelen.350 Ezért politikai tényezőként számolni kellett velük. Nem egy befolyásos zsidó polgár a kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja, NÉP, utóbb Magyar Élet Pártja, MÉP) tagja volt. Politikai befolyásuk jeleként nem kizárólag legnagyobb adófizetőként, ún. virilistaként, de választott tagként is bejutottak a szolnoki és a megyei önkormányzatokba. A kisebb városokban viszont az utóbbi kategóriában csak elvétve találunk zsidókat.351 1935-ben például Jász Béla ügyvédet, a jászberényi zsidó hitközség elnökét a vármegyei közgyűlés póttagjául választották.352 Egy évtizeden át úgy tűnt, hogy ez a taktika hatásos védelmet jelent a szélsőjobboldallal szemben, de alig egy évtizedes konszolidációs periódus után az antiszemita közbeszéd és politika ismét felerősödött. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közösségek nagy hangsúlyt helyeztek háborús áldozatvállalásuk és hazafias érzelmeik hangsúlyozására. Ezzel próbáltak védekezni az antiszemita vádak ellen, amelyek szerint jóval csekélyebb véráldozatot hoztak a harctereken. Az áldozatok valós arányaira nézvést nincsenek összefoglaló, országos adataink. A hadiözvegyekre vonatkozó Jász-Nagykun-Szolnok megyei népszámlálási adatok szerint a zsidó elesettek száma csekély mértékben alatta maradt a többségi felekezetek átlagának. Ennek oka abban keresendő, hogy a polgárosodottabb zsidóság nagyobb arányban szerepelt a valamivel kisebb veszélyt jelentő beosztásokban (katonaorvosok, adminisztráció stb.). A háború után a zsidó hitközségek szerte 122 Az 1938-as választójogi törvény értelmében a jászberényi választókerület választásra jogosult polgárainak 5,7 százaléka (361 fő) volt zsidó. MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 617/7255/1939. A vármegyei törvényhatósági bizottságok, illetve a megyei városok képviselőtestületei felerészben választott tagokból, felerészben virilistákból álltak. 1929 után a korábbi 50- 50%-os arányhoz képest 40-40%-os arányban kerültek a testületekbe a lakosok által választott és a legtöbb adófizetés jogán bejutott képviselők, a maradék 20%-ot pedig a parlamenti felsőházhoz hasonlóan örökös tagok (tisztviselők, szakmai, felekezeti képviselők) tették ki. Az 1929. évi XXX. te. a közigazgatás rendezéséről, Magyar Törvénytár 1929, 333-407. p. Jász Hírlap, 1935. március 23. 1. p. és 1934. november 3. 3. p.
