Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
1919. május 1-jén a román támadás elől visszavonuló Vörös Hadsereg feladta Szolnokot. A város polgári elitje, köztük a vörösök fogságából kiszabadult túszok Scheftsik György főhadnagy vezetésével másnap hajnalban megkezdték a nemzetőrség (fehér gárda) felállítását, amely a vöröskatonák egy részét lefegyverezte, illetve letartóztatta, és átvette a hatalmat a városban. Létszámát a források 700-800 főre becsülik. A román hadsereg azonban nem lépte át a Tiszát, és ez alkalmat adott a vörösök számára, hogy ellentámadást indítsanak. Előőrseik Steinbrück Ottó vezetésével május 3-án kora délután érték el Abony felől a várost. A részben még szerveződő, részben a városban rejtőző vörösök után embervadászatot folytató fehér gárdát készületlenül érte a támadás. Engel Sándor és Sugár Miklós főhadnagyok vezetésével alig kétszáz főnyi csapat vette fel a küzdelmet. A páncélvonattal és tüzérségi támogatással rendelkező, túlerőben lévő vörös karhatalmi egység azonban rövid tűzharc után szétszórta őket és betört a városba.316 Az elfogott menekülők közül Szamuely Tibor különítménye 31 embert a helyszínen felkoncolt vagy statáriális eljárással kivégzett.317 Dunapataj után Szolnokon szedett legtöbb áldozatot a proletárdiktatúra megtorló gépezete. Szolnok esete egyedi abból a szempontból, hogy míg más helyszíneken a kivégzettek többsége paraszt, iparos, egyszerű katona volt, addig Szolnokon az ellenállás bázisát a helyi elit adta. A városban maradt zsidók, köztük a fogságból szabadult túszok tömegesen csatlakoztak a szerveződő Fehér Őrséghez. Az 1939-40-ben majd 1944-ben ellenforradalmi tevékenység alapján a zsidótörvények alóli mentességért folyamodó beadványokból és más forrásokból 72 szolnoki zsidó polgárőr és támogató nevét ismerjük.318 Zömük fegyveresen harcolt, közülük nyolcán meghaltak, sokan megsebesültek, fogságot szenvedtek. A zsidó elit és középosztály katonakorú tagjainak zöme a fehérek mellé állt. Az ellenforradalmi „mártírok” hivatalos névsorában szereplő Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek közül minden negyedik zsidó volt.319 A zsidó polgárok másutt is vezető szerepet vittek az ellenforradalmi ellenállásban. Jászberényben Gere Lajos ügyvéd, Túrkevén Szilágyi Dávid ügyvéd volt a polgárőrök parancsnoka. A Jászsági alsó járásban Breuer Dezső földbirtokos szervezte meg a köztisztviselők és gazdák fegyveres ellenállását. Mozgalmukat a szolnoki eseményekhez hasonló módon egy Pestről érkezett 316 Kele 1927, 69-70. p., Szabó I. - Szabó L. 1989, 247-248. p. 317 A „Fehér Ház” Bajtársi Egyesület iratai. MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 20.287/1938. 318 MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 1938-1944. 319 A „Fehér Ház” Bajtársi Egyesület iratai. MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 20.287/1938. 109
