Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

I. Bevezető

I. Bevezető

I. 1. A problémafelvetés keretei

A magyarországi települések és régiók újkori és modern kori történelme behatóbban nem ismerhető meg a zsidóságra, mint sajátos helyzetű társadalmi csoportra és annak modernizációs szerepére vonatkozó kutatások nélkül. Ugyanakkor az állítás fordítottja is igaz. Egy térség vagy település zsidóságának „életrajza” csakis a lokális történelem szoros kontextusában értelmezhető és érthető meg. A zsidóság története nem járulékos függeléke, sajátos egzotikuma, hanem integráns része egy adott térség vagy település történelmének. Ez az állítás természetesen érvényes a zsidóüldözések időszakára is. A holokauszt, a modern európai kultúra és társadalom egyik alapvető morális referenciapontja egyben a lakóhely társadalmának és kultúrájának pótolhatatlan veszteségét is jelentette. A társadalmi felelősség összetett és lezáratlan kérdése miatt ennek a fejezetnek a beillesztése a helytörténelem narratívájába szintén nem megkerülhető feladat.

A tág forrásbázisra támaszkodó, komplex és mélyreható mikrotörténelmi vizsgálatok (megye-, település-, család- és intézménytörténetek) haszna és jelentősége több irányú. A tényanyag feltárása hozzájárulhat az emlékezés szimbolikus aktusaihoz és végső soron ahhoz, hogy a zsidóság ismét része lehessen a közösségek emlékezetének, amelyek egykori szomszédjaik emlékével együtt múltjuk egyik fontos alkotóelemét szinte maradéktalanul „elfelejtették”. A helytörténeti megközelítés az oktatásban is kulcsszerepet játszhat. A jól ismert helyszíneken, konkrét sorsokon keresztül közvetített tudás segítheti az etnocentrikus történelemszemlélettel szemben annak megértését, hogy a nemzeti történelem társadalmi csoportok eltérő perspektíváiból és tapasztalataiból összeálló, komplex narratíva. Emellett a zsidóságra és a közös történelemre vonatkozó kutatások számos adattal valamint új és eltérő nézőpontú értelmezésekkel járulhatnak hozzá az egyes régiók és települések történetéről szóló modern tudományos szintézisek és ismeretterjesztő munkák elkészítéséhez.

Ez a könyv részletesen feltárja a történelmi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén élő zsidóság történetét. A közös történelem 18. századi kezdeteitől a holokausztig tartó időkeret átfogó és összehasonlító vizsgálatára törekszik, elsősorban társadalomtörténeti nézőpontból. Az elemzés történeti- földrajzi keretei a tárgyalt időszakon belül jelentősen megváltoztak. Az 1876- ban adminisztratív döntéssel létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye markánsan különböző történeti fejlődésű tájegységeket olvasztott egybe: a török hódoltság után Heveshez csatolt Külső-Szolnok vármegyét, valamint a 19. század derekáig kiváltságokat élvező hármas Jászkun Kerület részeit, a Jászságot és a Nagykunságot. A vármegyét alkotó kistájak korábban két,

11