Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
kellett Jászberénybe szállítani. A főkapitány jelezte még, hogy a hadügyminiszter „méltánylani kívánván a Kerületek nagylelkű ajánlatát, még 500 ló vásárlását bízta reám, hogy a 2.985 főből, még 500 legényt lóra ültethessünk, és Lehel ezredet alkothassunk. ” A Lehel lovasok 8 százados ezreddé fejlesztése azonban elhúzódott, október 30-án a kerületi bizottmány még csak a 6-dik század legénységének kiállítására utasította a közösségeket.94 Bár október végére a magyar csapatok majdnem Bécsig jutottak, a törvényhatóság helyzete nem volt nyugodt. A délvidéki és az erdélyi események mellett közelebbi veszélyek is voltak. Békés megye október 19-én a Jászkunsághoz fordult, mert Mezőberény német lakói lázadoztak és magyarellenes tetteket követtek el. Ezért szükség esetén Túrkevéből kértek nemzetőrséget. A megye november 16-án újra a Hármas Kerületet figyelmeztette a fellázadt császári csapatok, szerb határőrök és a románok miatt.95 A szerbek miatt többször mozgósított kiskun nemzetőrségből november elején az OHB rendszeres váltással 1.200 embert rendelt a Bánátba. Emiatt Kiskunfélegyháza visszautasította Egresy Gábor kormánybiztos november 10-i rendeletét, aki 2 század kiskunfélegyházi és kiskunhalasi lovast kívánt Becskerekre. Mivel a város már 700 nemzetőrt (közte 39 lovast) küldött a táborba, ismerve a „nép hangulatot, ... az állításban 's különösen az elszállításban tapasztalt nehézségeket”, jó lovak hiányában azt teljesíthetetlennek tartotta.96 Bár a Jászkun Kerület önbecsülését növelte, hogy két huszárezredet ad az országnak, ekkorra kiderült, hogy a Nádor huszárok csehországi tragédiája új terheket ró a törvényhatóságra. A Prága mellett állomásozó, elvileg 1.500 fos ezredből október elejétől 1849. júliusáig több mint 650 huszár szökött meg különböző csoportokban, ám csak 4 tiszt és 261 közlegény érte el a magyar határt. A menekülések, összecsapások során 24-en haltak meg, míg büntetésül tizedelés után 13 főt végeztek ki. Az ezred feltöltése jórészt a Jászkunságra várt, ahonnan november 12-én Kossuth 400 újoncot kért e célra.97 Jórészt ekkorra állt fel, és vált harcképes alakulattá a 24. (fehérsubás) honvédzászlóalj is, amely fele részben jászkunokból állt. Ez 1849 januárjáig a bácskai hadszíntéren harcolt, majd a parancsnoka, Hrabovszky György vezette 94 Uo. Túrkeve, Vegyes ír. 16/1848. sz.; Uo. Kunszentmárton, 1848/49-as ír. 53/1848. sz. 95 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmány ir. 1705/1848. és. 1823/1848. sz. 96 HERENDI József 2001. 56., 61. p.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 199-200. p. 97 BARCZY Zoltán-SOMOGYI Győző 1986. 53. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1848- as Bizottmányi ir. 1743/1848. sz. 43
