Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt

ezüstöt gyűjtöttek, kamat nélküli kölcsönként pedig 5.173 ft-ot. Az adakozási kedv később sem lanyhult, mivel a kisújszállási polgárok július 19-ig 1.176 vft 49 kr-t (júniusban 470 ft-ot) és ékszereket, míg kölcsönként 1.056 vft-ot (júniusban 331 ft-ot) adtak össze.57

A felszerelésről és egyenruháról is 18-án döntöttek. A felszereléshez szűr, két pár fehér ruha, kés, kanál, tű, cérna, fésű, sózacskó, főzelékes zacskó és kulacs tartozott, de a lovasoknak még tábori karó, kötőfék, fokos, nyeregkápa, abrakzsák, abrakos tarisznya, szénáskötél, sarkantyú, lóvakaró és kefe is kellett. Emellett minden 10 emberre egy bográccsal számoltak.

A gyalogosok vastag szövetű bő vászonnadrágot és térdig érő kabátot kaptak, a káplárok és őrmesterek eltérő vastagságú karszalagot viseltek. A lovasok ruhája kék nadrág és dolmány volt posztó gombokkal, az altiszteké fényes gombokkal és karszalaggal. Ehhez keskeny karimájú kalap járult. A tisztek bő szürke posztónadrágot kaptak a külső varráson veres posztóval, kétujjnyi széles paszománnyal, amihez sötét búzavirág színű, farhaj lásig érő posztó atilla járt, öt keresztbe vetett ezüstzsinórral és fonott gombokkal a mellen, hátul a varráson, az atilla aljáig ezüst paszománnyal. A posztót a települések szerezték be, és a helyi szabók varrták meg.

A fegyverzet terén problémák voltak, mivel a kerületi fegyvertárban csak lovassági kardokat, pisztolyokat tartottak. Vadászpuska is kevés volt, és a fegyverkereskedelem ellenőrzésével sem javult a helyzet. A kormány gyalogsági fegyvereket nem tudott küldeni, így pótlásul 1000 kiegyenesített kaszát, hosszú nyelű baltákat és fokosokat rendeltek. Végül a Délvidéken 1000 szuronyos puskát, 20.000 gyutacsot, golyókat és éles töltényeket adtak át, de csak harctéri használatra. A törvényhatóság golyók helyett „fitzkók” öntését rendelte el, melyekből egyszerre többet is kilőhettek.

A kiképzéshez a hadviseltek, volt tisztek segítségét vették igénybe. Az 1830/31-es lengyel szabadságharcban részt vett Klecinszky Józsefet Batthyány küldte a Jászkunságba, hogy kaszavívásra oktassa a nemzetőröket.58 A gyakorlást főleg az aratás hátráltatta. Jászdózsán egy alkalommal alig 20-an jelentek meg, mire a lakosságot a lelkesebb közreműködésre hívták fel.59

A hadügyminiszter június 21-én a mozgósítás központjául Kiskunmajsát jelölte ki, és elrendelte a zsold rendezését is. Batthyány miniszterelnök 23-án a nemzetőrség őrnagyaivá kinevezte Nagy Ferencet, Csepy Jánost,60 Forster

57 HERENDI József 1901. 33. p.; JNSZML Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 570/1848. sz.

58 HERENDI József 1901. 39. p., JNSZML Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1848. jún. 18. 315-318. p. 1265. sz.

59 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1340/1848. sz.

60 Csepy augusztusban átkerült a komáromi nemzetőrséghez. BONA Gábor 1987. 124. P33